Második agyunk: a mikrobiom

Melyik az a szervünk, amely csak 200 grammot nyom, de eldönti, hogy hízunk-e, depressziósak leszünk, netán táplálékallergiások? Az emberi mikrobiom csupán pár éve tekintendő szervnek, és működésében még sok a fel nem fedezett terület. Az azonban bizonyossá vált, hogy számtalan funkció felelőse, ezért a modern táplálkozástudomány és a molekuláris genetika egyik legfőbb kutatási területe.

A mikrobiom a bennünk és rajtunk élő mikrobák, gombák, baktériumok összessége, egy bonyolult ökológiai rendszer, melynek tagjai  velünk élnek, táplálnak, védenek- és néha kihasználnak minket.

Minden ember mikrobiomja ugyanolyan egyedi, mint az ujjlenyomat. Alapjaiban befolyásolja a többi szerv egészségét, valamint a mentális állapotokat: nemrégiben kezdték a második agynak is nevezni. Nagy része az emésztőszerveinkben található: a gyomorban, a vékony-és a vastagbélben. Az köztudott, hogy az emberi szervezet immunrendszere nagyrészt itt található- a mikrobiom ennek is szerves részét képezi. A mikrobiom kényes egyensúlyának felborulása betegségekhez vezet: itt alakul ki, hogy a szervezetünk immunválasza egészséges lesz-e egy adott ingerre, vagy autoimmun folyamat alakul ki. A manapság minden ötödik embert érintő táplálékallergiák- gluténérzékenység, laktózintolerancia, fruktózfelszívódási zavar, stb- mögött bizonyíthatóan a mikrobiom egyensúlyának eltolódása áll. Az autoimmun folyamatok elindulása után megnövekedik a szívinfarktus, a rák, a diabétesz, és a neurólgiai betegségek, mint pl. az Alzheimer vagy Parkinson kór előfordulása.

Kevesen tudnak még arról a friss kutatásról, hogy a Firmicutes törzs túlburjánzása esetén a fogyás lehetetlenné válik: ez a mikroorganizmus mindent elraktároz. Így kevesebb tápanyaghoz is jut a szervezet, állandó a fáradékonyság, hiába szed vitaminokat is az illető.

Mivel árthatunk a mikrobiomnak

Sajnos felgyorsult életformánkkal szinte megágyazunk a mikrobiom felborulásának. A születés módja, a környezetszennyezés, az indokolatlan gyógyszerszedés és a mértéktelen túlfertőtlenités antibakteriális szerekkel (amelyek a vírusok, igy a COVID-19 ellen sem védenek) mind nagymértékben károsítja az érzékeny egyensúlyt. Befolyásoló tényező még természetesen a táplálkozás: az állati zsírban és fehérjében, cukorban gazdag feldolgozott élelmiszerek.

Rohanó mindennapjaink velejárója, a stressz itt egy ördögi kört alkot: a szorongás gyulladásos folyamatokat indít el az emésztőszervekben, ahol ettől károsodik a mikrobiom. A bél-agy tengelyen a gyulladás eléri az idegrendszert, ahol állandósul a mentális betegség: depresszió, ködös agy, felfokozott stressz, pánikbetegség- és indul a kör elölről.

A mikrobiom javítása

Azonban a jó hír az, hogy  amilyen könnyen változik rossz irányba a mikrobiom, úgy javítani is lehet rajta. A legfontosabb a minőségi étkezésre való átállás: a mesterséges adalékanyagok elkerülése. Teljes értékű növényi étrenddel csökken a gyulladás, mérséklődnek az addig kialakult civilizációs betegségek tünetei. Sok rost fogyasztás és az erjesztett ételek beiktatása is segít.

Mivel a mikrobiom felborulása felszívódási zavarokkal és így vitaminhiánnyal jár, fontos a megfelelő pótlás- ez azonban mindig személyre szabott kell legyen, úgy mint a célzott szimbiotikumok fogyasztása.

Elsőre talán bonyolultnak hangzik a mikrobiomunkkal foglalkozni, azonban a szervezetünk nagyon meghálálja ha ezen a területen segítünk neki.

gyomor - Étrendező

Leave a Comment

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük