Tartalomjegyzék
ToggleA nitrogént, szenet, oxigént és hidrogént tartalmazó anyag, melyet 1938-ban egy Mulder nevű vegyész fedezett fel, testünk elsődleges építőanyaga- ma fehérje néven ismerjük. A fehérjék aminosavakból épülnek fel, összesen húsz fajtából. Minden élőlény a földön- a növények, mind az állatok, emberek fehérjéi ebből a húszfajta aminosavakból épül fel.
Enzimek segítségével a szervezet aminosavakká bontja a térszerkezetben felépülő fehérjéket. Az aminosavak aztán felszívódnak, és a különféle szervezetek ezekből az aminosavakból fölépítik saját fehérjéiket. Ezek a fehérjék beépülnek a szervekbe, szövetekbe. Egy átlagos felnőtt szervezete egyébként 9-11 kg fehérjét tartalmaz.
Aminosavak fajtái
Az aminosavak egy részét elő tudja az emberi szervezet állítani, míg másokat nem. Utóbbiakat ezért nyilvánvalóan külső forrásból kell bejuttatni. Azokat az aminosavakat, melyeket szervezetünk nem tud előállítani, és kívülről kell bejuttatni, esszenciális aminosavaknak nevezzük.
A múlt század első felében az akkori kutatások alapján azt gondolták, hogy a fehérjék lehetnek eredetük szerint:
- állati fehérjék, melyek teljes mértékben, minden szempontból tökéletesek, mindent tartalmaznak, amikre az emberi testnek szüksége van, tartalmazzák az esszenciális aminosavakat,
- növényi fehérjék, melyek hiányosak, nem tartalmazzák az esszenciális aminosavakat, vagy csak egy részüket, azt is kis mennyiségben.
A XX. század második felére ez az elmélet megdőlt.
Már 1996-ban íródott az a tankönyv, melyet ötven orvos állított össze az akkori táplálkozástudomány álláspontja szerint. „Korábban tápérték szempontjából is megkülönböztették az állati és növényi eredetű fehérjéket. Ma már ez a csoportosítás nem kielégítő, mivel az állati eredetű fehérjék között is van kiegyensúlyozatlan aminosav-összetételű, ugyanakkor az egyes növényi fehérjék ilyen szempontból megközelítik a teljes értékű, állati eredetű fehérjéket.”
A teljes értékű fehérjék
A természettudomány teljes értékűnek hívja azokat a fehérjéket, melyek az összes -nyolc vagy más források szerint kilenc- esszenciális aminosavat tartalmazzák. Az esszenciális aminosavak bevitele mindenképp szükséges, mert a szervezetünk nem tudja őket előállítani. A kérdés tehát, hogy a növényekben van-e ilyen, és így teljesen megfelelő lehet-e egy növényi alapú fehérjepor fogyasztása.
Az alábbi növények fehérjéi tartalmazzák az összes esszenciális aminosavat, tehát teljes értékűnek hívjuk őket: Csírák, borsófélék, babfélék, lencsék, szójabab, répa, cékla, brokkoli, spárga, kelbimbó, kelkáposzta, paradicsom, petrezselyemzöld, olajos magvak, kukorica, csicsóka, burgonya.
Hogyan fogyasszuk a növényi fehérje forrásokat
Sokáig azt hitték, hogy a szervezet nem tudja megfelelően tárolni a fehérjéket, és minden étkezést úgy kell összeállítani növényi étrenden lévők, vegetáriánusok vagy vegánok számára, hogy az egyes növényi összetevők kiegészítve egymást kiadják a teljes értékű fehérjéket. Ez komplettálás néven került be a köztudatba.
Dr. E. S. Nasset kutatásai szerint szerencsére nem kell görcsösen, tudományos aprólékossággal megtervezni minden egyes étkezést. De még a napokon belül sem szükséges ez a fajta összeválogatás.
„A test képes bármilyen aminosavhoz hozzájutni a közös használatú tartalékából, ha az egy adott étkezésből hiányzik is.” – dr. E. S. Nasset
Ezt egyébként más tudósok is bebizonyították, pl: dr. M. Abdullah és tsai, dr. G. L. de Romana és tsai, dr. J. T. Dwyer.
Az esszenciális aminosavak növényi forrásai fajtánként
Arginin
répa, cékla, uborka, zeller, kókusz, burgonya, napraforgómag, lencse, rozs, zab, búza, árpa, rizs
Hisztidin
répa, cékla, petrezselyemzöld, alma, ananász, rizs, rozs, kukorica
Leucin
kelkáposzta, papaya, lencse, rizs, köles, zab, borsó, bab
Izoleucin
répa, kelkáposzta, köles, lencse, kukorica, árpa, borsó, bab
Lizin
uborka, zeller, szójacsíra, alma, sárgabarack, körte, szőlő, lenmag, árpa, zab
Metionin
kelbimbó, káposzta, kelkáposzta, mandula, búza, zab, sárgaborsó
Fenilalanin
paradicsom, spenót, répa, cékla, lencse, kukorica, köles, napraforgómag, hántolatlan búza
Triptofán
zeller, lucernacsíra, kelbimbó, fehérrépa, diófélék, káposzta, szárazbab
Valin
fehérrépa, salátafélék, paszternák, mandula, zab, rozs, köles, lencse, kukorica
A növényi fehérje fogyasztásnak további előnyei
Az állati eredetű fehérje bevitelekor a folyamatos zsír- és húsfogyasztás miatt az emésztőrendszer egyre nagyobb terhelésnek van kitéve. Emellett az emésztési funkciók és a tápanyag felhasználás hatásfoka folyamatosan romlik (mint az inzulinérzékenység), az enzimek termelése felborul- készleteink kimerülnek vagy pont túltermelés jelentkezik. Ezek a problémák fokozottan jelentkezhetnek olyan személyeknél, akik a sporttevékenység miatt nagyobb mennyiségű húst, tejtermékeket és tojást fogyasztanak. Az emésztőrendszerre így egyre nagyobb stresszhatás, és oxidatív stressz nehezedik, miközben a teljesítmény csökken.
- A vörös húsok fogyasztása megemeli a hugysav szintet – ez ízületi-és vese bántalmakhoz vezet.
- A nagyüzemi tenyésztésből származó húsokban, tejben és a tojásban antibiotikum és növekedési hormon maradványok vannak, melyek az egészségre veszélyesek.
- A tejben található tejcukor allergiás reakciókat válthat ki.
- A tejtermékek némelyike számottevően megemeli az inzulinszintet, ami inzulinrezisztenciához és elhízáshoz vezethet.
- Bizonyos tejfehérjék , mint a kazein gyulladást válthatnak ki a szervezetben.
- Az állati fehérje gyulladáskeltő molekulákat termel, így a mikrobiom egészségét károsítja. Ez pedig a szervezet egészére negatív irányban hat ki.
Egyéb érvek a növényi fehérjék mellett
Jobb emésztés
A zöldségek, hüvelyesek, gabonafélék, diófélék és magvak számos vízben oldódó és nem oldódó rostot tartalmaznak, amelyek természetesen serkentik az emésztést. Az oldódó rost a teltség érzéséért felelős, a nem oldódó rost elősegíti az emésztést.
Jobb anyagcsere
A rostok és a fehérjék kombinációja számos növényi táplálékban azt jelenti, hogy a szervezetnek hosszabb időre van szüksége az egész étel megemésztésére. A növényi fehérjét a rostok miatt lassabban emésztjük meg, mint a zsírt vagy szénhidrátokat. A hosszabb ideig tartó és több energiát igénylő emésztés serkenti az anyagcserét.
Bármikor fogyasztható
A növényi fehérjepor nagy előnye, hogy növényi étrendbe szinte bárhová beilleszthető emésztési problémák nélkül, nem csak edzés után, üres gyomorra lehet fogyasztani. Étkezés közben vagy után fogyasztva sem okoz kellemetlenséget, de a hagyományos, edzés utáni vagy reggeliként fogyasztása is ugyanúgy egfelelő. Az edzés utáni regenerációt és az izomépítést ugyanúgy támogatja, mint a többi mfehérje, de önmagában, az étrend kiegészítésére is alkalmas, függetlenül attól, hogy végzünk-e bármilyen sporttevékenységet.
További előny például a tejsavó fehérjével szemben, hogy a növényi fehérjék zsírtartalma és cukortartalma minimális vagy nulla, így nem okoznak nagy vércukorszint és inzulin ingadozást. Bár önmagában a fehérje turmixban található néhány gramm zsír és cukor az egész napos kalóriabevitelhez viszonyítva elhanyagolható mennyiség, azért a kicsi mennyiségek is könnyen összeadódnak. Ha nagyon szigorúan kell figyelünk az étrendünkre, akkor nagyon is számít, hogy a fehérjepor amit választunk, mennyire egyensúlyozza ki az inzulin szintünket.