A mikrobiom egészségre gyakorolt szerepe annyira tagadhatatlan, hogy a mostani kutatások célkeresztjében állnak ezek a témák.
Itt egy olyan friss metaanalízist mutatok be, amelyben összefogó kutatást végeztek a 2023 februárjáig publikált összes klinikai vizsgálati adatból. A vizsgálat a különböző makrotápanyagok és táplálkozási minták hatását elemezte a bélmikrobiomra túlsúlyos és elhízott személyeknél.
A bél mikrobiomja kulcsfontosságú szerepet játszik a gazdaszervezet egészsége szempontjából, valamint az elhízást okozó egyensúlytalanság megteremtésében. A bélmikrobióta összetételét külső tényezők is befolyásolhatják, amelyek között a diéta kulcsszerepet játszik. Mivel az étrendi fehérjeforrás fontos a fogyás eléréséhez és a bélmikrobióta modulációjához, az orvosi irodalomban egyre több bizonyíték utal arra, hogy több növényi fehérjét kell fogyasztani, mint állati eredetűt.
Számos tanulmány kimutatta, hogy az állati fehérje magasabb bevitele, valamint a nyugati étrend, a jótékony bélbaktériumok csökkenéséhez és ezáltal az elhízásra jellemző káros baktériumok növekedéséhez vezethet.
Ugyanakkor a növényi fehérjékben gazdag étrendek, mint például a mediterrán étrend, a gyulladáscsökkentő butirátot termelő baktériumok számának jelentős növekedéséhez, a baktériumok sokféleségének növekedéséhez vezetett. Ezáltal csökken a gyulladáskeltő baktériumok száma a szervezetben.
Ha gyulladás áll fenn, annak számtalan károsító hatása van szerveinkre, de az egyik legalapvetőbb következmény az lesz, hogy megakadályozza a fogyást. Ha tehát fogyni szeretnénk, akkor az első cél a gyulladás visszaszorítása kell legyen, miközben a magasabb fehérjebevitelre törekszünk.
Ezért abszolút biztonsággal kijelenthető, hogy a rostokban, növényi fehérjékben gazdag étrend segíthet a fogyásban szerepet játszó bélmikrobióta jótékony módosításában.
Az elhízás világszerte gyorsan növekvő betegség, mely multifaktoriális, azaz több esemény/körülmény hatására jön létre. Az Egészségügyi Világszervezet szerint ennek az állapotnak a globális előfordulása 1975 és 2016 között majdnem megháromszorozódott, és jelenleg több mint 1,9 milliárd felnőtt túlsúlyos, köztük több mint 650 millió kórosan elhízott. A kóros elhízás olyan betegségek kockázati tényezője, mint a 2-es típusú cukorbetegség, szív- és érrendszeri betegségek, mozgásszervi és anyagcsere-rendellenességek, valamint bizonyos típusú rák, ami drasztikusan csökkenti az életminőséget és csökkenti a várható élettartamot.
A mikrobiom összetétele
A bélmikrobiom hatalmas számú mikroorganizmusból áll: főként baktériumokból, archaeákból és eukariótákból. Egészséges szervezet esetében a bél mikrobiomnak jótékony szerepe van a gazdaszervezet számára, beleértve a szénhidrát- és lipidanyagcserét, a vitaminok és aminosavak szintézisét, a sejtek megújulását, a kórokozók elleni védelemet, hormonális modulációban való részvételt, és az ingerületátvivő molekulák termelődése és célhelyre való eljutása folytán az idegrendszer stabilitásáért is felel.
A kényes egyensúlyi helyzet azért fontos, mert amíg nem szaporodik túlságosan egyik törzs sem, addig a szervezet számára jótékony folyamatok történnek- azaz értünk dolgozik a mikbrobiom. Ha a mikrobiom egyensúlya felborul, a számunkra nem jótékony törzsek szaporodnak el, és itt már lesznek olyan törzsek, amik nem értünk, a mi egészségünkért dolgoznak.
A mikrobiális populációk egyensúlyának felborulása hamar diszbiózishoz vezet. A bél diszbiózisa számos betegséggel jár, beleértve a neurológiai rendellenességeket, a gyulladásos bélbetegségeket, a felszívódási zavarból származó alultápláltságot, a rákot, a 2-es típusú cukorbetegséget és különféle neurológiai állapotokat, mint a Parkinson kór vagy a szklerózis multiplex.
A diszbiózis megváltoztathatja a bélfal áteresztő képességét, és a bélrendszerrel összefüggő limfoid szövetek működését is. Ha ezek a szövetek nem megfelelően működnek, akkor lehetővé teszik a lipopoliszacharidok átjutását, amelyek aktiválják a gyulladásos folyamatokat. Ez alapvető oka az inzulinrezisztencia kialakulásának.
Továbbá összefüggésbe hozható a bélmotilitás megváltozásával, a az enterális idegrendszer és az irritábilis bél szindróma (IBS) tipikus tüneteivel, mint például a hasi fájdalom, puffadás, valamint az emésztés különféle zavarai: reflux, savproblémák stb. A bélmikrobióta összetételét befolyásolhatják olyan külső tényezők, mint az étrend, a gyógyszeres kezelés, a bélnyálkahártya egészsége.
Mi hatunk a mikrobiomra és az visszahat ránk
A mikrobiom egy élő réteget képez a bőrünkön és a szervezetünk belsejében is, egészen a szájtól a vastagbélig. Ez azt jelenti, hogy testünket számtalan (150-500) különböző fajba tartozó mikroorganizmussal közösen használjuk. Legnagyobb jelentősége azonban a bélrendszerünkben élő baktériumoknak van. Sokan negatívan közelítünk a baktérium szóhoz, annak ellenére, hogy a baktériumoknak csak nagyon kis része kórokozó, a legtöbbjük semleges, vagy kifejezetten hasznos számunkra.
A bélrendszerünkben lévő mikroorganizmusok száma megközelíti a testünkben lévő sejtek számát, de a géneket tekintve, minden emberi génre mintegy 100 – 1000 mikrobiális gén jut. Már jól ismert, hogy ez a bélflóra milyen fontos szerepet játszik egészségünk fenntartásában. A bennünk élő bélflóra több százezer féle olyan anyagcsereterméket állít elő, amelyekre szervezetünknek számos funkció ellátásához szüksége van, illetve amelyek sokszor akár létfontosságú folyamatokat szabályoznak.
A mikrobiom összetételében és diverzitásában bekövetkező változások számos olyan gyakran előforduló autoimmun és egyéb betegséggel mutatnak összefüggést, mint pl. a különböző allergiák, az elhízás, a bél- és emésztőszervi betegségek, a diabétesz, a rheumatoid arthritis vagy a kardiovaszkuláris betegségek, de az újabb kutatások szerint akár a vastagbélrák kialakulásában is szerepet játszhatnak.
A bélflóra változhat, az életkor, az életmód, a szedett gyógyszerek, illetve meglévő betegségek mind befolyásolják. A táplálkozás is fontos tényező, mivel a szervezet számára szükséges táplálék összetétele és mennyisége támogatja az előnyös mikrobákat és gátolja az ártalmasokat, és ezáltal csökkenti a diszkomfort érzetet és növeli az életminőséget.
A bélflóra mikrobiomjának összetételére számos külső és belső környezeti tényező hatással van: a genetika, az életkor, a nem, stb. Az összes eddig megvizsgált külső tényező közül a táplálkozási szokásoknak van a legnagyobb hatásuk a bélflóra összetételére. A széklet mikrobiom vizsgálatok azt mutatják, hogy egy új étrend bevezetésére a bélflóra összetétele dinamikusan reagál, azonban ha ez az új étrend csupán rövid ideig tart, az nem elegendő például a cukorbetegség esetén megfigyelhető diszbiózis tartós helyreállítására. A túlsúlyos/elhízott egyének esetén szintén megfigyelhető a bélflóra egyensúlyának felborulása.
Elhízott/túlsúlyos egyének vizsgálatakor azt találták, hogy egy 6+6 hetes, alacsony kalóriabevitelű, fehérjében gazdag diétát követően metabolizmusuk javult, a bélflóra fajgazdagsága pedig megnövekedett.
Praxisom során nem találkoztam még olyan esettel, ahol egy vagy több civilizációs betegség meglétekor ne lett volna jelen a mikrobiom sérülése. Éppen ezért nem lehetséges regenerálni egy betegséget vagy állapotot sem anélkül, hogy a bélflórát ne gyógyítanánk.
Effects of Animal and Vegetable Proteins on Gut Microbiota in Subjects with Overweight or Obesity
Claudia Di Rosa 1, Ludovica Di Francesco 1, Chiara Spiezia 1, Yeganeh Manon Khazrai
PMID: 37375578
PMCID: PMC10300930
Nutrients 2023, 15, 2675). https://doi.org/10.3390/nu15122675 https://www.mdpi.com/journal/
