fbpx

Étrendező

Április második hete van, már úton-útfélen kidugta fejét a pitypang. Akik csak bosszantó gyomnövénynek tartják és lekaszálják, valószinűleg nincsenek tisztában azzal, mennyi mindenre felhasználható ez a szerény külsejű kis virág.

A jelenleg folyó tudományos kutatások erősen koncentrálnak a gyógynövényekre és hatóanyagaikra, ezért sem meglepő hogy a pitypangról pillanatnyilag 880 db kutatást olvashatunk a Pubmed portálon.

Három vezető betegség is kezelhető pitypang készítményekkel

A vizsgálatok fő csoportjai a cukorbetegség, a daganatos betegségek és az emésztőszervi betegségek, főleg a mikrobiális diszbiózis és a colitis fajták. Nézzünk néhány eredményt.

Emésztőszervek

A pitypang gyökér kivonata jelentősen javitotta a colitisban szenvedő betegek állapotát, in vitro és in vivo is. (Ding and Wen 2018) Ez azt jelenti, hogy nemcsak laboratóriumi-in vitro, hanem humán , azaz emberi résztvevős in vivo kutatásokban is. Ebben a kutatásban a pitypang gyökér kivonata erősebbnek bizonyult, mint a jelenleg használatos gyógyszer. Ez nagyrészt az antioxidáns, gyulladásellenes és regeneráló tulajdonságainak köszönhető.

Cukorbetegség

Ez a kutatás a pitypang vércukorcsökkentő hatását igazolta. Növelte a béta sejtek inzulin kiválasztó képességét. (Akhtar et al 1985) Azonkivül a levelek kivonata csökkentette az éhomi vércukorszintet, és javitotta az inzulinrezisztancia tüneteit.

Daganatos megbetegedések

Utoljára de nem utolsósorban nézzünk a daganat ellenes kutatásokból egy párat. Egy 2008-as vizsgálatban azt bizonyosodott be, hogy a pitypang kivonat megakadályozta a rákos sejtek terjedését emlő és prosztata rák esetén. (Sigstedt et al 2008) Ami még nagyobb jelentőségű, hogy a pitypang bizonyos hatóanyagai arra késztethetik a rákos sejteket, hogy beinditsák a programozott sejthalált, azaz öngyilkosságot kövessenek el. Ez óriási jelentőségű, mert anélkül lehet megszabadulni a rákos sejtektől, hogy közben nem terheljük vagy kárositjuk a szervezetet vagy az immunrendszert. Ez az elképesztő eredmény hatásos volt leukémia, végbél-, prosztata-, és hasnyálmirigy rákos elváltozásainál is. (Nguyen et al 2019, Ovadje et al 2011,2012,2016)

Hallgasd meg podcasten🎙️

Erről a bejegyzésről készítettem egy Spotify epizódot, amit akár itt is lejátszhatsz.

Hírek, érdekességek

Amit eszel, azzá leszel. – és ez nem csak arra vonatkozik, hogy néz ki a tested. Pontosabban, már az is egy tünete annak, hogy milyen élelmiszereket eszel évről évre. Ugyancsak egy tünet, hogy hány évig élsz, és mennyire vagy egészséges idős korodban. Mert például az alcheimer kórt is fiatalon kell elkezdni megelőzni. Ha pedig elkap egy vírus, akkor sok esetben harcolhatunk ellene gyógynövényekkel is.

Ne fogyassz ultrafeldolgozott élelmiszereket!

A Washingtoni Egyetem új kutatása szerint  a bélflórában lévő, általunk nem jó táplált,  éhező baktériumok összefüggésben állnak a krónikus betegségekkel – ha tápláljuk őket azzal, amire szükségük van, boldogabb sejtekhez és egészségesebb testhez vezethet.

Annak megértése, hogy a tápanyagok hogyan hatnak a bél mikrobiomjára és a mitokondriumokra, segíthet meghatározni, hogy mely összetevőket kell hozzáadni az étrendünkhöz, és melyeket mérsékelni.

Spoiler: az ultrafeldolgozott élelmiszereken éheznek szegény kis bélbaktériumaink- ennek pedig mi látjuk majd kárát.

Az alsó bélrendszerben a baktériumok az emésztetlen bioaktív tápanyagokat biokémiai jelekké alakítják át, amelyek stimulálják a bélhormonokat az emésztés lelassítására. Ezek a jelek szabályozzák az immunrendszert is, szabályozva, hogy a szervezet energiájának mekkora részét fordítja a gyulladásra és a fertőzések leküzdésére, valamint a kognitív folyamatokra, befolyásolva az étvágyat és a hangulatunkat.

A mikrobiom biokémiai jelei számos sejttípusban szabályozzák az energiatermelő mitokondriumok növekedését és működését, beleértve a zsírban, az izmokban, a szívben és az agyban lévő mitokondriumokat is. Ha ezek a jelek hiányoznak- mint  az ultrafeldolgozott étrend esetén- a mitokondriumok gyengébben működnek, és szabályozási zavarukat az elhízással, a cukorbetegséggel, az Alzheimer-kórral, a hangulati rendellenességekkel és a rákkal hozták összefüggésbe. Annak jobb megértése, hogy az étrend hogyan javíthatja a mikrobiom-mitokondrium tengely működését, segíthet a krónikus betegségek terhének csökkentésében.

Élethosszabbító gyümölcsök

A múltkori számban írtunk a Kék Zónákról, ahol a leghosszabb ideig élnek az emberek- és a legegészségesebben. 

Dan Buettner, a National Geographic riportere, a hosszú élettartam  (longevity) szakértője szerint nem kétséges, hogy a gyümölcsök és zöldségek létfontosságú szerepet játszanak a világ leghosszabb életű embereinek étrendjében. Ezért Buettner azt javasolja, hogy az emberek 95 százalékban növényi alapú étrendet fogyasszanak.

A különleges, csak  egy-egy kék zónára jellemző déligyümölcs- mint a papaya, avokádó- mellett a fő egészségvédők a következők:

  • Alma
  • Citrusok
  • Banán
  • Paradicsom- igen, hiszen a paradicsom is egy gyümölcs.

Profi tipp: Buettner javasolja, hogy a gyümölcsfogyasztás növelése könnyebb lesz, ha tudatosítjuk magunkban, azaz mindig a szemünk előtt van. Ez alatt azt érti, hogy egy gyümölcsös tálat helyez a konyhája közepére a pultra, vagy olyan helyre, ahol sokat mozgunk és így mindig szem előtt van. Szerinte minél többet látjuk az ételt, annál valószínűbb, hogy megesszük. Ha elrejtjük egy szekrény vagy a hűtő mélyén, még akkor is kevesebbet fogyasztunk belőle, ha szeretjük.

Megjegyzés: a piros és fekete bogyósok azért maradtak le a listáról, mert Földünkön alapvetően kevés helyen teremnek. Mi feltétlenül együnk minél többet belőlük!

Fotó: Motoki Tonn / Unsplash.com

Mély légzéssel az alcheimer kór ellen

Körülbelül 20 évbe telik az agyi változások kezdete után, mire az Alzheimer-kór – például a memóriavesztés és a zavartság – megjelenik. Az esetek túlnyomó többsége 75 év felettiek körében fordul elő, ami azt sugallja, hogy az aktív éveinkben kellene mindent megtennünk annak érdekében, hogy visszafordítsuk a betegség idegsejt-károsító folyamatait, mielőtt túl késő lenne.

A legújabb eredmény talán a legegyszerűbb az összes közül: a légzés. Igen, a mindennapi 20 perces mély lélegzetvétel csökkenti az amiloid-béta peptidek szintjét a vérben, amelyek végül plakként rakódnak le az agyszövetben, és szerepet játszanak az Alzheimer-kór kialakulásában.

A Kaliforniai Egyetem Leonard Davis Gerontológiai Iskola kutatói két csoporttal, fiatalokkal és idősekkel tesztelték a légzés hatékonyságát, akiket arra utasítottak, hogy négy héten keresztül naponta kétszer 20 percig lélegezzenek mélyen. A béta-amiloid szint mindkét csoportban csökkent, és mindez a szívverésünkhöz kapcsolódik.

A gyakorlatok során megnőtt az önkéntesek szívfrekvencia-variabilitása (HRV), ami hatással van az idegrendszerre, valamint arra, ahogy az agy fehérjéket termel és eltávolít. Amíg ébren vagyunk és aktívak vagyunk, a szimpatikus – „küzdj vagy menekülj” – idegrendszerünket használjuk, és a szívverések közötti intervallumok viszonylag állandóak. De ahogy öregszünk, csökken azon képességünk, hogy hozzáférjünk paraszimpatikus rendszerünkhöz – a pihenés- és emésztésrendszerhez, amely segít ellazulni –, és ezzel együtt csökken a HRV-nk is.

Még egy pont a pitypangnak

Fotó: Kelly Sikkema / Unsplash.com

Nagyon sok kliensem  jelezte az utóbbi hónapban hogy nem tudják maximálisan követni a tervet, mert vagy akut influenza fertőzés kaptak, vagy a poszt-hatásoktól szenvednek. A betegek hosszan tartó gyengeségről, erőtlenségről számolnak be, a megfázás szokásos tünetei mellett. A legrosszabbnak azonban az a hatás tűnik, hogy a meglévő, kezelt betegségek rosszabbodnak-főleg a vércukorszint, vérnyomás, pajzsmirigy és emésztőrendszeri problémák. Ez nagyon befolyásolja hangulatunkat is, hiszen úgy éreztük hogy egyszer már úrrá lettünk ezeken az állapotokon, és most újra visszadobtak minket a kezdőmezőre. Ez azonban nincs így: a különlegesen erős tüneteket, ami lehet légúti vagy emésztőszervi, a szervezetben elszaporodó tüskefehérjék okozzák, amiket ki kell valamilyen formában vezetni onnan.

Hivatalos orvosi protokoll még nincs a tüskefehérjék kivezetésére, vannak azonban olyan gyógynövények amelyeket kutatások alapján a legnagyobb eredménnyel vehetünk be.

A fenyő és a gyermekláncfű az influenza kezelésében

Erre az egyik legjobb a fenyőtűlevél, fenyőrügy és toboz. Kivonatuknak erős hatóanyagai főleg  a légzőszervekre hatnak, de magas az antioxidáns értékük is, így modulálják, segítik immunrendszerünket.

illusztráció-rajz-vonalrajz-rádió-retro2-Étrendező

Szombaton erről beszéltem a Retro Rádióban, és recepteket is osztottam meg Vágó Pirossal – például a cukormentesen készíthető fenyőrügy szirup receptjét.

Kelet Európában mindenhol megtalálhatjuk a szerény kis  pitypangot, vagy más nevén gyermekláncfüvet, ami méregtelenítő eszközként azért nagyon jó társ a testünk szennyeződésektől való megszabadításában, mert minden olyan szervünkre támogató hatással van, amelyek részt vesznek ezekben a folyamatokban. 

A szárban, levélben és gyökérben található keserűanyagok a máj és epe hathatós támogatói-de a pitypang ennél még sokkal többet tud. Prebiotikus rostanyagban a leggazdagabb növényünk, főleg levelei tartalmazzák ezeket. Mivel a rostok stabil szerkezetű, ezért sem a hőhatás, sem a szárítás, porítás nem árt nekik. Így, ha most van lehetőségünk frissen szedett levelekből betárazni, egész évre bebiztosíthatjuk magunknak az értékes prebiotikumokat. 

A pitypanggal végzett kísérletekkel kapcsolatban  rendkívül pozitív hatásokról számoltak be a poszt-covid tünetek esetén, ami azért is elképesztő, mert ahogy fő cikkemben is olvashatjátok, ez a kis sárga virág ennél még sokkal többet tud. 

Mind a két említett gyógynövény szerepel az Egészségügyi Világtanács (WCH) a tüskefehérjék semlegesítési protokolljában.

Szakértői válaszok

Ebben a rovatban válogatást találsz a különböző felületeken beérkező kérdésekre adott válaszaimra. Ezeken keresztül bepillantást kaphatsz a szemléletemről. Bízom benne, hogy a válaszok között találsz a magad számára is hasznosat. 

Mindazonáltal kérlek vedd figyelembe, amit mindig hangsúlyozok, hogy ezek a válaszok tájékoztató jellegűek és nem helyettesíthetik a személyes konzultáción adott útmutatásokat!

Lehet-e gyógynövényekkel is gyors hatást kiváltani?

K Kedves Zsuzsa, azt szeretném kérdezni hogy milyen gyorsan hatnak a gyógynövények? Szívesen fogyasztanék ilyeneket gyógyszer helyett vagy mellett is, de elég kínzóak már a tüneteim és szeretnék valamit ami ugye gyorsan hat.

V Az a jó hírem van, hogy bizonyos gyógynövények már fél órán belül, azaz nagyon gyorsan hatnak – és ezek pont az emésztésre ható, keserűanyagokat tartalmazó herbák.

A keserűanyagok elsődlegesen a nyelv hátsó részén elhelyezkedő, keserű ízre érzékeny ízlelőbimbókon keresztül a bolygóidegre hatnak, amely szoros összeköttetésben áll az emésztőrendszerrel. Másodlagosan közvetlenül a gyomor-bél traktus serkentésével az emésztőnedvek termelését és a gyomor-bél traktus felső részének mozgását serkentik.

Ez a hatás a hasnyálmirigyre  is kiterjed, ezzel a belső elválasztású funkciókat int az inzulintermelés is érinti, ezért kiegészítő terápiaként is alkalmazható, főként kettes típusú diabétesz esetén. Sokan nem tudják, de olyan módon is előnyükre válik, hogy a jobb emésztés miatt csökken az étkezés utáni teltségérzés, fáradtság, és a puffadás.

Emiatt érdemes nemcsak keserű gyógynövényeket, de élelmiszereket is beiktassunk akár naponta: kelkáposzta, kelbimbó, rukkola, grapefruit. A személyre szabás itt is elengedhetetlen, főleg mert sok emésztést javító gyógynövény beleszól más anyagok, vitaminok, gyógyszerek hatásába.

A legerősebb keserű gyógynövényeink: sárga tárnics, pitypang, cikória, kakukkfű, és a sokféle üröm. Ez utóbbi egyik változata, a fehér üröm a hazai herbák közül a legkeserűbb: 1 grammja 10 liter vízben oldva is kesernyéssé teszi a folyadékot.

K Most derült ki a tejfehérje allergia, így természetesen elkezdem lecserélni az innivalókat. Nagyon szeretem a rizst, jól is bírom, de olvastam egy cikket arról hogy nehézfémek és arzén is lehet a rizstejben. Majd akarok én is csinálni magam, de valljuk be hogy könnyebb néha megvenni, de akkor most ezek ihatóak nyugodtan?

V A rövid válasz: abszolút 🙂

A hosszabb válasz: A rizs gazdag niacinban, B6-vitaminban, magnéziumban, vasban és rézben. Termelési körülményei miatt előfordulhat szennyeződés, főleg nehézfém-, mikotoxin- és növényvédőszer-maradványok.

A rizs szempontjából a legkockázatosabb a nehézfémek közül a szervetlen arzén, de az Ázsiából importált rizsek tartalmazhatnak kadmiumot is, ami leginkább a műtrágyából kerül a rizsbe.

Érdekesség: A nehézfém nagy része a rizs héjában gyűlik össze, így a rizs az a gabona, amit kivételesen érdemesebb lehet hántoltan fogyasztani – a barna rizs helyett tehát a fehéret. 

A Tudatos Vásárló (tudatosvasarlo.hu) 22 rizsitalt akkreditált laboratóriumban bevizsgált tesztje szerint: Az eredmények szerint mind a 22 rizsital arzén-, nikkel- és ólomtartalma az élelmiszerekre  vonatkozó Európai Uniós határértékek alatt van, azaz biztonsággal fogyasztható. (Tudni kell, hogy az EU élelmiszerbiztonsága a legszigorúbb a világon, ezért is van hogy sok cég ugyanolyan terméke egész más beltartalmú Európában, mint Amerikában.) 

Tehát a nehézfém,  mikotoxin és peszticid  az élelmiszerekre vonatkozó Európai Uniós határértékek alatt van a rizstejekben, azaz biztonsággal fogyaszthatóak. 

Szóval nyugodtan fogyaszd a cukormentes rizsitalokat, és érdemes bio minősítést választani, mert a diszkontokban 500 Ft körül van az ára. 

Aki pedig már volt nálam konzultáción, a Bijóban tudja használni a kedvezménykártyát a hatalmas választékra!

https://www.bijo.hu/

logó-bijó-Étrendező

K A háziorvosom szerint muszáj elkezdenem rostot enni, de nem tudott részletes tanácsot hogy mennyit is pontosan, vagy miből. 42 éves férfi vagyok, 96 kg és 178 cm, a szüleim nagyszüleimnél mind szívbetegség, cukorbaj. Szeretném elkerülni.

V A pontos élelmi rost bevitel ennyi adatból még nem határozható meg- hiszen most nem tudom, hogy milyen táplálkozáson vagy, mik a szükségleteid, milyen kiegészítőket szedsz, mennyit mozogsz stb- de azért egy alapot igyekszem nyújtani.

A nemzetközi orvosi ajánlás nemrég emelte a napi adagot 25 grammról 30-ra felnőttek esetében. Ez azonban tényleg csak egy irányelv, mert annyi befolyásoló személyes tényező van. Nem, testtömeg, genetikai adottságok, és a pillanatnyi gyomor- és bélstátusz.

A 20-30 gramm napi bevitele jó irányelv, de inkább így ajánlanám: minden elfogyasztott 1000 Kcal-hoz 15 gr. 

A számok meghatározása után viszont sokkal fontosabb a rostok fajtája: vízben oldódó, vagy oldhatatlan. A rostok közül soknak van prebiotikus hatása, ami nagyon előnyös, a pektineknek pedig a bél- és a nyálkahártya regenerálásában van nagy szerepe.

Természetesen nem lehet egyből emelni a bevitelt az ajánlott maximumra, hiszen rengeteg kellemetlen hatással számolhatunk ilyenkor: az emésztés és a széklet mindkét irányba való extrém változása, puffadás, rossz közérzet. Természetesen egy arányosan megemelt folyadék bevitel is hozzá kell tartozzon az emelt rosthoz.

Ha a rostmennyiséget már az elején csak élelmiszer alapon tervezed bevinni, akkor ez alapos tervezést igényel. Úgy gondolom, ilyenkor érdemes segítségül hívni a táplálékkiegészítő rostkomplexeket, itt pontosan tudjuk adagolni a grammokat. 

A gyümölcsök fajtái között is nagy különbségek lehetnek: a piros fajta almák 100 grammjában kb. 2 gr rost van, a zöldalmában (Granny Smith, Húsvéti rozmaring) viszont 5. A brazil mogyoró, földimogyoró vagy pisztácia is magas rosttartalmú – így lehet egészséges nassolnivaló is.

Friss a TikTokon

Van egy TikTok csatornám, amit akár vendégként is nézhetsz. Már csak azzal növelheted a jártasságodat a táplálkozástudomány terén, ha rendszeresen megnézel egy-egy videót. Itt mindig a legfrissebb 9 videót fogod megtalálni.

Szólj hozzá

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Tartalomjegyzék
Scroll to Top