Hogyan győzzük le az édesség iránti sóvárgást
1. rész
Senkinek nem kell bemutatni azt az érzést, amikor kontrollálhatatlanul elkap minket az édesség iránti vágy. Akaraterőnek ilyenkor nem sok szerep jut- a csoki vagy sütemény helyett nem fog menni az alma vagy egy pohár víz. Sokszor azonban nem mi vagyunk azok, akik ezt a cukros, zsíros finomságot kívánjuk- hanem a bennünk működő robotpilóták. Minden inzulinrezisztenciával élő vagy diabéteszes tudja azt, hogy például az alacsony cukorszint által kiváltott állapot milyen tud lenni: ingerültség, remegés, farkaséhség- ez sem mi magunk vagyunk, hanem a hasnyálmirigy üzenete. A cikkben sorra vesszük azokat a szervrendszereket, melyek küldhetik a követelő édességvágyat.
Az édességvágy előző éjszaka kezdődik
Az alvásunk mennyisége és minősége alapvetően meghatározza a következő napunkat. Nemcsak arról van szó hogy rossz éjszaka után kialvatlanok vagy fáradtak vagyunk – sok élettani folyamatra rányomja a bélyegét. Ha keveset aludtunk, sokkal erősebb lesz az egészségtelen finomságok utáni étvágy is.
Ami ebből az édesség iránti vágyra vonatkozik, az a hormonális folyamatoknak tudható be. Az éhséget és a jóllakottság érzését adó hormonok a leptin és a ghrelin. A rossz alvás hatására a leptin koncentrációja csökken, a grelin szintje emelkedik. Ezért kevésbé fogjuk időben érezni a jóllakottságot, és nagy valószínűséggel többet is eszünk az édességekből, mint alapvetően terveztük.
Sok esetben a kisgyermekes anyukák hízása és nehéz fogyása mögött az alváshiány és az általa kiváltott hormonális felborulás áll, főleg ha a családban volt már endokrinológiai vagy hormon zavar.
A másik éjszaka működő hormon a kortizol. A nem megfelelő alvás megzavarja a szervezet belső óráját, mely éjszaka álmosan, reggel pedig frissen tartana minket. A kortizol hormon nem napszaknak megfelelő szintje okozhat tüneteket, mint a farkaséhség, vagy lehet maga is tünet.
Az éjszakai magas kortizol lehet a mellékvese kimerülés tünete, ebben az esetben az édesség iránti vágy már csak a harmadik lépcsőfok.A folyamatos igénybevétel miatt a mellékvese tartalékai kimerülnek, hosszabb-rövidebb idő után megjelennek a mellékvese- fáradtság tünetei. Egy egészséges mellékvese a kora reggeli órákban termeli a legtöbb kortizolt, majd mennyisége a nap folyamán csökken. A hormoningadozások pedig hogyan csapódnak le a számunkra? Kimerültség, édesség iránti csillapíthatatlan vágy.
Ezért nagyon fontos, hogy az alvásunk rendben legyen. A jó alvás hossz egyénenként változhat, az 5 órától akár a 9 óra időtartamig.
Lehet, hogy szimplán csak keveset eszel
Sokat hallunk arról, hogy elhízott nemzet vagyunk, amely sajnos igaz. Mégis előfordul, hogy valaki sokkal kevesebb kalóriát eszik, mint amennyire valójában szüksége van. Ennek oka lehet egy rossz beidegződés, rossz szokás mely már bebetonozta magát.Lehet hogy annyi a munka hogy nem érsz rá enni, és kimaradnak étkezések.
Nem vagyunk egyformák, minden szervezetnek saját cirkadián ritmusa, igényei vannak. Van akinek nagyon rosszat tesz, ha kihagyja a reggelit, van aki pedig gyerekkora óta nem bír enni ebéd előtt.
Akárhogy is van azonban, a nap folyamán a szervezet egészséges működéséhez szükséges a megfelelő energiát bevinni. Ez az elégtelen energiabevitel lehet az egyik oka annak, hogy a nap folyamán többször elkap az édesség iránti sóvárgás.
A vércukorszint-ingadozás, mint befolyásoló tényező
Az édesség utáni vágy leggyakoribb kiváltója a vércukorszint ingadozás. Ha nagyobb mennyiségű gyorsan felszívódó szénhidrátot vagy cukrot fogyasztunk, akkor a szervezetünkben a vércukorszint ugrásszerűen megemelkedik, hirtelen emelkedik az inzulin kibocsátás is- hiszen több inzulinra lesz szükség a nagyobb mennyiségű cukor kezeléséhez. És ha a bevitt szénhidrát mennyiségével nincs összhangban azonnali mozgás, azaz nem használódik fel, akkor a maradék vércukor zsírrá alakul, és a zsírraktárakat növeli. Ezután, ahogy az inzulin eredeti feladata alapján kivonja az összes cukrot a vérből, a vércukorszint leesik, az alacsony vércukorszint negatív tüneteit produkálva. Ide sorolható a hirtelen farkaséhség, és a cukor iránti vágy.
Egyszerűen hangzik, hogy ne kövessük el ezt az ördögi kört okozó hibát, sokszor azonban nem is feltétlen tudatosul ez bennünk. Egy rohanós, stresszes nap végén lehet hogy arra sem emlékszünk, mi volt a reggeli.
A másik tényező, amit már említettem, hogy minden szervezet más. Egyikünknek lehet hogy gyorsan felszívódó szénhidrát a zabkása, másikunk órákig jóllakott utána. (Ezt nagymértékben befolyásolja mikrobiomunk állapota). Ingadozó vércukorszint esetén nem lehet elkerülni hogy beletegyünk munkát táplálkozásunk felmérésébe. Vezessünk étkezési naplót, amiben mindig tüntessük fel az édesség utáni vágyat. Két hét, egy hónap után nagyon szépen ki fog rajzolódni, hogy mikor jönnek elő a tünetek.
Étkezési napló segítségével reformáljuk meg az étkezésünket
Ahogy látjuk az étkezési naplóból a gyenge pontjainkat, kezdhetjük a javítási munkálatokat. Kerüljük a gyorséttermi ételeket, a mesterséges összetevőket, túlfinomított készételeket. Szintén kerülendők a magas glikémiás indexű ételek, amelyek beindítják a vércukorszint hullámvasútját.
Együnk több rostot: hüvelyeseket, gyümölcsöt és zöldséget. Egy nap alatt egy felnőtt embernek legalább 400 gramm zöldséget és 200 gramm gyümölcsöt kellene fogyasztania. A rostok felelősek a jóllakottság érzéséért, eltelítenek és prebiotikumokká válnak a bélrendszerünkben. Fogyasszunk sok fehérjét, mely a szervezet építőköve, és szinte lehetetlen elhízni rajta.
Fehérjeforrások:
- hüvelyesek: borsó, bab, mindenféle fajta lencse, csicseriborsó, edamame
- álgabonák: hajdina, amaránt, quinoa, cirok, teff
- tofu, tempeh, diófélék és magvak
- növényi húspótlók, inaktív élesztő
- hús, halak, tenger gyümölcsei, tojás
- funkcionális élelmiszerek: fehérjeporok, szeletek
A napló segítségével látni fogjuk, mikor tör ránk leggyakrabban az édesség iránti vágy: van akinek ebéd után vagy délután 3 óra a kritikus, van akinek késő este. Mivel a szokások megváltoztatása nehéz dolog, ne akarjunk egyszerre túl sok dolgot megváltoztatni.
(A következő számban folytatjuk.)
Tudományos csemegék
Habár az idei szamóca szezon lassan már a végére ér, egész évben élvezhetjük ennek a finom gyümölcsnek az áldásait.
Megjelent egy trópusi halfaj Horvátország partjainál. A bőre is mérgező, így a halászhálóba kerülve kerülve okozhat fejfájást a halászoknak.
A mostanában sokat emlegetett stressz az emésztőszerveinket sem kíméli. Képes akár egy betegségekhez vezető láncreakciót is elindítani.
Nem kell hagymával enned a hagymát ahhoz, hogy hogy nagyobb védettséget élvezhess a fertőzésekkel szemben. Elég rendszeresen fogyasztanod a hagymaféléket.
A szamóca nem csak frissen fogyasztva egészséges
Egy közelmúltbeli tanulmány kimutatta, hogy a szamóca napi fogyasztása csökkentheti a demencia kialakulásának kockázatát. Azt eddig is tudtuk hogy a piros- és fekete bogyósok rengeteg egészségvédő hatással rendelkeznek, de a szamóca eddig nem volt megfelelően kiemelve – pedig nagyon sokunk kedvence.
(Gyors információ: a cikkben szereplő gyümölcs a szamóca, Fragaria x ananassa. A köznyelv epernek hívja: azonban az eper nem bokron, hanem fán terem, és Morus alba/nigra a neve.)
A Cincinnati Egyetem kutatói legújabb projektjükben azt találták, hogy középkorú emberek napi szamóca fogyasztással csökkenthetik a demencia kockázatát. A Nutrients című folyóiratban megjelent 12 hetes tanulmányban 30 túlsúlyos beteg – akik már enyhe kognitív, azaz demenciára utaló károsodásra panaszkodtak – napi 1 adag liofilizált szamóca port fogyasztott. A résztvevők fele, akik 50-65 évesek voltak, egy csésze szamócának megfelelő adagnyi port kapott, míg a másik fele placebót fogyasztott. A résztvevők hosszú távú memóriáját, hangulatát és anyagcsere egészségi állapotát mérték a kutatók.
A csapat azt találta, hogy azok, akik szedték a szamócaport, jobban teljesítettek a szólistás tanulási teszten, valamint – noha erre egyáltalán nem számítottak – jelentősen csökkentek a depressziós tüneteik is. „Mind a szamóca, mind az áfonya antocianinnak nevezett antioxidánsokat tartalmaz, amelyek a bogyók számos egészségügyi előnyeiben szerepet játszanak, például az anyagcsere és a kognitív képesség javításában” – mondta Robert Krikorian, az UC College of Medicine Pszichiátriai és Viselkedési Idegtudományi Tanszékének emeritus professzora.
Epidemiológiai adatok arra utalnak, hogy az szamócát vagy áfonyát rendszeresen fogyasztó emberek kognitív hanyatlása lassabb az öregedéssel.
Ellagitanninok és ellagsav is megtalálhatók a szamócában, amelyről ismert, hogy gyulladásgátló, antioxidáns, antimikrobiális és rákellenes tulajdonságokkal is rendelkezik. Krikorian kifejtette, hogy az eper javíthatja a kognitív funkciókat azáltal, hogy csökkenti az agy gyulladását. A kognitív képességek csökkenése vehető észre a középkor felé haladva, és a hasi zsírtöbblet, mint az inzulinrezisztencia és az elhízás, fokozza a gyulladást, beleértve az agyat is.
Azért is fontos ez a tanulmány, mert gyakran csak a friss gyümölcs fogyasztásához társítunk egészségügyi előnyöket. Ez pedig egy olyan országban, ahol kb. 3 hétig érhető el pl a szamóca, nem megfelelő hozzáállás. A konzultációkon mindig mondom, hogy a fagyasztás és a vákumszárítás, azaz liofilizálás teljesen megfelelő módja a tartósításnak- vegyszerek és hőhatás nélkül, azaz teljes értékű, így nem minősül ultrafeldolgozott ételnek- így nem kell megvonnunk magunktól a fogyasztásukat, főleg ezen jó hatásokat látva.
Halálos hal bukkant fel az Adriában
Egy újabb jele annak, hogy amit a természet ellen elkövetünk, egyhamar rajtunk is csattan.
Az Adriai-tengerben eddig még nem észlelt mérgező halat fogott ki egy montenegrói halász. Anton Vidović hétfőn fogott ki négyet belőlük – számol be a Focus című német hetilap online. A világ legveszélyesebb hala, az ezüst csikóhal (Lagocephalus sceleratus) Horvátországban, Ceja szigeténél jelent meg.
A hal 45 centiméter hosszú, és négy, egyenként egy centiméteres nagy foga van- de nem ettől annyira rémisztő számunkra. Az ezüst csikóhalnak a mája és minden belső szerve mérgező anyagot tartalmaz, így emberi fogyasztásra nem csak hogy alkalmatlan, de rendkívül veszélyes már minimális dózisban is. A hal fogyasztása a rendkívül erős tetrodotoxin méreg miatt az emberre is halálos. A toxin az ivarmirigyeiben és a májában koncentrálódik, de a bőrén is megtalálható.
A tetrodotoxin az egyik legerősebb idegméreg: több százszor erősebb, mint a cián. Már egy-két milligrammnyi adag is halálos lehet belőle. Blokkolja az idegrendszer működését, és eddig nincs ismert ellenszere. A mérgezés első tünetei a mérgezett személynél már 20 perccel a fogyasztás után jelentkezhetnek. Az itt nem honos faj valószínűleg a globális klímaváltozás miatt került az Adriai tengerbe. Az eredetileg trópusokon őshonos faj az Indiai-óceáni otthonából a Vörös-tengeren és a Szuezi-csatornán keresztül eljutott az egyre melegebb Földközi-tengerbe, és onnan már az Adriai-tengerbe is, ahol kedvező feltételeket talált és így szaporodik is.
Ha nem akarjuk elfogyasztani, akkor ránk, emberekre nézve nem fog veszélyt jelenteni, mert nagyon félénk. Azonban a tengerek saját ökoszisztémájára nézve igencsak aggasztó a megjelenése. Mivel az új vizekben nincsenek természetes ellenségei, terjeszkedése súlyos következményekkel járhat a Földközi-tenger biológiai sokféleségére nézve – figyelmeztetnek a Pulai Egyetem szakértői, akik megerősítették az új faj megjelenését.
A stressz hatása az emésztésre
A tartós stressz romboló hatásával mindannyian tisztában vagyunk. Azonban azt is tudnunk kell, hogy az emésztőszervekre gyakorolt rossz behatás megtöbbszöröződik: ha zavart szenved az emésztés, nem tudnak felszívódni a tápanyagok, ez sok szerv működését azonnal befolyásolja- nem beszélve az energiánkról, hangulatunkról. De ennél még több is történik, sajnálatosan.
Stresszhelyzetben a szervezet a felszabaduló stresszhormonok hatására a bélrendszer vérellátása átmenetileg csökken. Testünk a létfontosságú szervek felé tereli a vért -szív, agy, tüdő.
Tartós stressz esetén ez krónikus oxigénhiányt okoz az emésztőszervekben, ami káros hatású a bélműködésre. De ami ennél is fontosabb: megzavarja a bélflóra egyensúlyát, sok jótékony baktérium törzsünk elpusztul- és a számunkra patogének pedig előtérbe kerülnek. Ezáltal emésztési zavarok jelentkezhetnek, valamint az immunrendszerünk működése is érintett lesz.
Hogyan befolyásolja a krónikus stressz az étkezési szokásainkat?
A krónikus stressz többféleképpen befolyásolhatja a szervezet kalória- és tápanyagfelhasználását. Növeli a szervezet anyagcsere-szükségletet, és fokozza számos tápanyag felhasználását és kiválasztását.
Ha valaki nem eszik tápláló ételeket, különböző tápanyaghiány léphet fel. A stressz viselkedések láncreakcióját is létrehozza, amely negatívan befolyásolhatja az étkezési szokásokat, és más egészségügyi problémákhoz vezethet.
A stressz nagyobb oxigén-, energia- és tápanyagigényt támaszt a szervezetben. Ilyenkor természetes, hogy a krónikus stresszt átélők “megnyugtató” ételekre, comfort foodra vágyhatnak, mint például az ultrafeldolgozott snackek vagy édességek, amelyek magas zsír- és kalóriatartalmúak, de tápanyagszegények.
Az elszaporodott patogén törzseinknek szintén ez az ételük: cukor és gyorsan felhasználható szénhidrát. Ha többen vannak, egyszerűen hangosabbak- és a jelzéseiket nem lehet figyelmen kívül hagyni, mert a bél-agy tengelyen át küldik az agyba.
De még itt sem áll meg a láncreakció.
Akut, hirtelen stressz során az adrenalin hormon elnyomja az étvágyat. De krónikus stressz esetén a megnövekedett kortizolszint folyamatos, kontrollálhatatlan étvágyat okoz, különösen a magas cukor-, zsír- és kalóriatartalmú ételek után, ami súlygyarapodáshoz vezet.
A kortizol elősegíti a zsír felhalmozódását a has területén, ami összefüggésbe hozható az inzulinrezisztenciával, és a 2-es típusú cukorbetegség, a szív- és érrendszeri betegségek és bizonyos mellrákok fokozott kockázatával. Csökkenti a leptin hormon szintjét, amely elősegíti a jóllakottságot, miközben növeli a ghrelin hormon szintjét, ami növeli az étvágyat.
Viszont ha már ettünk, akkor sem biztos hogy jól járunk- jön a láncreakció következő eleme.
A stressz nem csak az emésztőrendszerünket, de az egész szervezetünket érinti, hiszen a feszültség nyomán fellépő válaszreakció – azaz a pulzus, a vérkeringés felpörgése, a központi idegrendszer veszélyhelyzeti állapota, vagy a pupillák kitágulása háttérbe sorolja az emésztési funkciókat.
Nem annyira fontos ezekben az esetekben, hogy az emésztőnedvek nagy mennyiségben termelődjenek vagy a béltraktus tápláléktovábbító mozgása megfelelően működjön. Ha ez a krónikus stressz napokon vagy akár heteken keresztül fennáll, úgy az emésztőszervek tartós riasztási készenléti állapota kellemetlen tünetekhez és későbbi szövődményként betegségekhez vezet.
A legtöbben a gyomorfekélyt tartjuk stresszbetegségnek, de ez már nem így van. Sokkal inkább jellemzőek a változatos emésztőszervi panaszok. A stresszes betegek állandó éhségérzettel küzdenek, vagy folyamatosan teltségérzetük van, hányingerrel, puffadással, irritábilis béllel, mikrobiom eltolódással és utána ennek különböző elfajulásaival küzdenek.
Ahogy láthatjuk, a stressz olyan átfogó módon hat szervezetünkre, hogy a kezelésnek is széles körűnek kell lennie: személyre szabott táplálkozásterápia, adaptogén gyógynövények és bolygóideg nyugtatás.
Rádióriport a hagymáról
Vágó Piros jóvoltából rendszeres vendége vagyok a Retro Rádiónak is. Szeretek vele beszélgetni, mert lényegretörő kérdéseket tesz fel és így jobban meg tudok világítani egy-egy témát.
Egy korábbi adásban a hagymák gyógyhatásairól beszélgettünk. Mivel idehaza hétköznapi nyersanyagnak számít, ezért a hagyma jól beleillik a terápiás gyakorlatomba. A módszerem lényege ugyanis azt az ókori szemléletet követi, mely szerint az „ételed legyen a gyógyszered”. A hagymákban lévő allicin nevű hatóanyag pedig hatásosan alkalmazható különböző problémák esetén.
A beszélgetésben szó volt a randibiztos hagymafogyasztásról is. 🙂 Hallgasd meg a podcastot, amiből megismerheted ezeket!
Szakértői válaszok
Ebben a rovatban válogatást találsz a különböző felületeken beérkező kérdésekre adott válaszaimra. Ezeken keresztül bepillantást kaphatsz a szemléletemről. Bízom benne, hogy a válaszok között találsz a magad számára is hasznosat.
Mindazonáltal kérlek vedd figyelembe, amit mindig hangsúlyozok, hogy ezek a válaszok tájékoztató jellegűek és nem helyettesíthetik a személyes konzultáción adott útmutatásokat!
Lehet-e fogyni a zöld tea fogyasztásával?
K
Kedves Zsuzsa, tudom hogy sok mindentől függ még a fogyás, de abban tudnál segíteni, hogy a zöld tea használ-e? Nem vagyok nagyon elhízott, csak kicsit alma típusú, de zavar azért fürdőruhában.
V
Igen, a zöld tea hatóanyagai használhatóak fogyásra. Segít a hasüreget, beleket és belső szerveket körülvevő, ún. viszcerális zsírszövet lebontásában. A csípőn és a combon lerakódó zsírral szemben a belső szervek körül felhalmozódó zsír -alma testalkat- felel a különböző anyagcserezavarokért, a 2-es típusú cukorbetegségért és egyéb szövődmények kialakulásért. Ezért nem is csak esztétikai szempontból fontos, hogy hasból fogyjunk.
A zöld tea három olyan vegyületcsoportot tartalmaz, amely elősegíti a fogyást:
katekin,
koffein (ez a első kettő speciálisan működik együtt),
és a teanin.
Itt ki kell emelni egy különleges vegyületet: a katekinek a növényekben megtalálható, egészségünkre számos jótékony hatással bíró polifenolok családjába tartoznak. Az EGCG, vagy teljes nevén epigallokatekin-gallát jelentős antioxidáns tulajdonsággal bír, vagyis segítenek védekezni a szabad gyökök okozta sejtkárosodások ellen. A szabad gyökök rendkívül reaktív molekulák, keletkezésük együtt jár a természetes élettani folyamatokkal, nagy mennyiségben azonban sejtroncsoló hatásúak. Az antioxidánsokban, például katekinekben gazdag ételek fogyasztásával mérsékelhetőek a szabad gyökök által okozott károsodások.
Az EGCG úgy is támogathatja a fogyást, hogy a zöld teában természetesen előforduló koffeinnel együtt egy speciális hatást fejt ki. Elnyomja egy olyan enzim aktivitását, ami a noradrenalin lebontásáért felel. Ennek eredményeképp megnövekszik a noradrenalin szintje a szervezetben. Ez a hormon fokozza a zsírsejtek lebontását, amelyek így felhasználhatóak energiaként.
Szakértők szerint a zöld tea nem csak a testzsír csökkenését idézi elő. Japán kutatók olyan kísérletet végeztek, amelyben 38 enyhén túlsúlyos alany egészségügyi állapotát követték. A résztvevők 12 héten át napi 5 dl zöld teát fogyasztottak. Az eredmények egészen lenyűgözőek lettek: a 12 hét eltelte után a résztvevőknek nem csak a testsúlyuk csökkent, hanem az alábbi vizsgálati értékeik is:
BMI érték,
derékkörfogat,
testzsírtömeg,
testzsírszázalék.
Azaz a zöld tea hatóanyagai koncentráltan tudtak fellépni az elhízás kezelésekor. A teljesség igénye nélkül kell még: jó alvás, ultrafeldolgozott ételek és cukor elhagyása, elegendő fehérje, sok rost, sok tiszta víz, napi 5000 lépés.
Milyen hatóanyagokkal csökkenthető az izületi lemerevedést okozó gyulladás?
K Kedves Étrendező, izületi gyulladáscsökkentés érdekelne, a kurkumán kívül. Olyan elváltozásról van szó, ami nagymértékű lemerevedést, lock-in szindrómát is okoz.
V
Kedves Kérdező, a kurkuma egy jó alap, de remélem, van mellette bors is, illetve a hatóanyaga, a piperin. így tud csak jól felszívódni. Két gyógynövényt ajánlok, az egyik az ördögcsáklya, a másik pedig a feketeköménymag olaja.
Az ördögcsáklya, amit ördögkaromnak is neveznek, egy Afrikában honos gyógynövény. Az immunerősítő C-vitamin és az idegrendszer működését támogató B-vitaminok mellett sok csonterősítő kalciumot, szilíciumot, magnéziumot, vérképző vasat, és még sok más ásványi anyagot, valamint flavonoidokat is tartalmaz.Számunkra legfontosabb hatóanyaga a harpagosid, amely egy erős fájdalomcsillapító és gyulladáscsökkentő vegyület.
Az ördögcsáklya nagyon hatékony az ízületek gyulladással járó fájdalma és merevsége csökkentésében. Nagy előnye a gyógyszerekkel, pl. a nem szteroid gyulladáscsökkentőkkel szemben, hogy nincs káros mellékhatása, nem irritálja a gyomor nyálkahártyáját, nem okoz gyomor- vagy bélrendszeri panaszokat.
Kifejezetten az emésztőrendszer regenerálására is használatos : a gyomor és a bélrendszer gyulladásait is csökkenti. Hatásának kifejtéséhez 2-3 hét kell.
A fekete köménymag olaja (Nigella sativa) óriási segítséget jelenthet a különböző típusú gyulladásoknál. Segít az immunrendszer modulálásában, megelőzve a gyulladásos állapotok kialakulását, terjedését. Olyan fitokemikáliákat tartalmaz, amelyek gátolják a gyulladásos faktorok, így a prosztaglandinok, a citokinek és az interleukinok termelődését és aktiválását. A feketeköménymag-olaj timolt is tartalmaz, amely antiszeptikus és antimikrobiális hatásokkal rendelkezik.
Az olaj enyhülést hozhat a lock-in szindrómánál is, mivel csökkenteni tudja az ízületek duzzadását és azok merevségét. Az olajban található timokinon úgy tudja javítani az ízületi gyulladás tüneteit, hogy csökkenteni tudja az MMP (mátrix metalloproteináz) szintjét, amely nemcsak csont-, hanem ízületi szöveteket is pusztít. Természetesen nem hanyagolható el az olaj kenő-nedvesítő hatása sem.
Remélem segíteni fog ez a kombináció, ugyanakkor szóba jöhet még a cukor és tejtermékek, feldolgozott húsfélék elhagyása, sok zöldség-gyümölcs, sok víz és tea.
Melyik gyógynövényről mondtad, hogy a fogyasztása véd a napsugarak ellen?
K Szia Zsuzsa, régebben mintha láttam volna olyan videódat hogy van valami gyógynövény ami véd a naptól? Eléggé félek a bőrráktól, de közben meg érzékeny a bőröm, és folyton kipattogok ha sokat krémezem.
V
Igen, jól emlékszel!
A bőr UV-sugárzással szembeni védelme fokozható a szájon át szedhető termékek, vitaminok alkalmazásával. Ezek a fotoprotektív, azaz fényvédő hatóanyagok fokozzák a szervezet antioxidáns rendszerének hatékonyságát, és növelik a bőr UV-védelmét, így lépnek fel a napsugárzás rövid és hosszú távú káros következményei ellen (napégés, bőröregedés).
A bőrrákok számának elkeserítő növekedése miatt ebben a témában az elmúlt években intenzív munka folyt a kutatók körében. Így ma már számos olyan hatóanyagot ismerünk, melyek segítik felvenni a harcot a napsugárzás káros hatásaival szemben.
Az egyik legérdekesebb és egyben leghatékonyabb a Polypodium páfrány.
A Polypodium leucotomos egy trópusi páfrány, mely Közép- és Dél-Amerikában fordul elő. Különböző polifenolos vegyületeket tartalmaz, melyeknek köszönhetően kivonata erőteljes fotoprotektív, vagyis fényvédő hatást mutat, akár a bőr felszínén, akár szájon át alkalmazva. Erős védelmet nyújt a napfény UV-sugaraival szemben.
Erős antioxidáns hatás
A Polypodium kivonat fokozza a szervezet saját, belső antioxidáns rendszerének kapacitását, semlegesíti a különböző szabadgyököket, melyek a bőrben napfény hatására keletkeznek.
DNS védelem
A szájon át szedett Polypodium kivonat gátolja az UV hatására kialakuló DNS károsodást és mutációk kialakulását. Ezt a védőhatást feltehetően azáltal éri el, hogy csökkenti az oxidatív stressz okozta károsodást, és így a szervezet saját DNS-javító mechanizmusai hatékonyabban működhetnek.
Anti aging
A photoaging vagyis a fény hatására bekövetkező bőröregedés megelőzése ellen is ígéretesnek bizonyult a Polypodium kivonata, hiszen gátolja a kollagén és elasztin lebontásáért felelős enzimeket. Elősegíti a bőr regenerálódását és kompenzálja az UV-sugárzás által kiváltott káros hatásokat.
Előnyei más bőrbetegségeknél
A Polypodium kivonatokat Dél-Amerikában és Spanyolországban pikkelysömör kezelésére is használják, és egyre több klinikai eredmény mutatja azt, hogy jótékony hatású lehet egyéb bőrproblémák kezelésében is, mint pl az atópiás dermatitis, vagy a vitiligo.
Kapszulás vagy tablettás formában tudod beszedni.
Miért fontos a kalcium és mire figyeljünk a rendszeres bevitelkor?
K
Tisztelt Étrendező,
láttam több cikkedet, előadásodat arról, hogy milyen fontos a kalcium megfelelő időzítése, mert sok mindennek a felszívódását befolyásolja. De ugyanakkor maga a kalcium is kényes, nem? Szóval azt szeretném kérdezni hogy hogyan vigyünk be jól. Nekem a csontok és fogak miatt fontos.
V
Örülök, hogy egyre több emberben tudatosul a vitaminszedés fontossága, valamint a megfelelő időzítése.
Először nézzük a számokat! Mennyit is kellene bevinni?
Az USA FDA ajánlása a 18 évesnél idősebbek számára a megfelelő napi kalciumbevitel 1000 és 1200 mg között van. Tinédzserkorban, terhesség, szoptatás, valamint menopauza időszaka alatt/után napi 1300 mg-ra is szükség lehet naponta.
Azonban ahogy én mindig gyakran hangsúlyozom, a bevitel csak az első lépés. Meg kell arról győződnünk, hogy a vitamin, ásványi anyag megfelelően hasznosul, azaz felszívódik-e.
Számos dolog befolyásolhatja, hogy mennyi kalcium képes felszívódni szervezetben:
1) A dohányzás hozzájárul a kalcium vesztéshez, ezáltal a csontsűrűség csökkenéséhez és növeli a törések kockázatát. (Nemcsak a kalciumot, de például a C-vitamint is kiüríti a szervezetből!) Általános vitaminhiány: ahhoz, hogy a szervezet megfelelően felszívja és hasznosítsa a kalciumot, más tápanyagokra is szüksége van, beleértve a D, C, K, E , B12-vitaminokat, magnéziumot és bórt. (Ugyanakkor érdemes elkerülni a multivitamin készítmények csapdáját: itt a kalcium fogja megakadályozni a többi anyag és nyomelem felszívódását.)
2) A zöldlevelesek oxalátjai gátolhatják a kalcium felszívódását, így az ebben gazdag ételekre, mint például a spenót, a rebarbara, a céklalevél és a mángold, ne tekintsünk egyedüli beviteli forrásként. Ugyanakkor mivel nagyon egészségesek, bátran fogyasszuk őket, főleg főzve- az semlegesíti az oxalátokat. Fitátok nem megfelelő bevitele: a fitátok, melyek a teljes értékű gabonákban, babfélékben, valamint magvakban találhatóak, összekapcsolódhatnak a kalciummal, továbbá más, fontos ásványi anyagokkal, ezzel akadályozva azok felszívódását. Ezért a magokat, illetve babféléket előáztatni, csíráztatni és főzni kell, így megszabadulunk a fitát tartalomtól.
3) A gabonafélék esetében pedig keressük a kovásszal készült termékeket.
4) A konyhasó növeli a kalcium veszteséget, és számos egészségtelen hatása van. Válasszunk egészségesebb sófajtákat!
5) Görcsoldó gyógyszerek nagymértékű fogyasztása megakadályozza a kalcium felszívódását, az előidézett D-vitamin hiány miatt. Ha bizonyos betegségek miatt kell ilyen gyógyszereket szednünk, fokozott mértékben pótoljuk ezeket az ásványi anyagokat, és időben távolra időzítsük a beszedését.
6) Az American Journal of Clinical Nutrition-ban megjelent tanulmány megállapította, hogy a leveles zöldekből származó kalciumot a tejtermékeknél lényegesen nagyobb mértékben tudja felvenni és hasznosítani a szervezetünk. A bimbós kelből a kalcium 64%-ban, a fodros kelből pedig 50%-ban szívódott fel, míg a tehéntejben lévő kalcium csak 32%-os arányban hasznosult.
7) Egy érdekesség: Korábban állatok csontjából őrölt csontlisztet is felhasználtak kálciumpótlásra, ám ennek a gyakorlatnak véget vetettek, mert intenzív ólomszennyezés volt kimutatható. Ezért az emberi használat abbamaradt, ugyanakkor takarmányként az állatok kapják a nagyipari állattartásban. Így akinek nehézfém problémái vannak, reális az esélye hogy ezen az úton ólomterhelés éri.
8) A felszívódást befolyásolhatja még az emésztőrendszerünk állapota: a belek nyálkahártyájának épsége, a bélbolyhok egészsége, és a mikrobiom egyensúlya.
Van egy fontos kérdésed?
Hadd válaszoljak rá!
Az itt beküldött kérdésekre lelkiismeretesen, a legjobb tudásom szerint válaszolok. Ezzel együtt a válaszaim iránymutatásnak tekintendők, nem pedig szakvéleménynek, és nem helyettesítik a személyes konzultáció alapján összeállított étrendet, vagy ajánlást.
Friss a TikTokon
Van egy TikTok csatornám, amit akár vendégként is nézhetsz. Már csak azzal növelheted a jártasságodat a táplálkozástudomány terén, ha rendszeresen megnézel egy-egy videót. Itt mindig a legfrissebb 9 videót fogod megtalálni.
