Tápanyagok

Létezik-e univerzális étrend?
Tényeg tudod, mik a szénhidrátok?
Hányféle tápanyagtípus létezik?
És mi az, hogy glukotypes?

A videó ezeket a kérdéseket veszi sorra.
Lejjebb pedig elolvashatod a felvétel átiratát.

Ha szeretnél megismerni egy valódi esetet, amikor egy vegán páciensemnél hoztam helyre azt,
amit a 160 g-os diéta okozott, olvasd el a róla készült esettanulmányt!

Átirat

160 g

 

Talán nincs is más, ennyire vitatott alaptézis a táplálkozástudomány különböző irányzatai között, mint a tápanyagok elosztása. 

A cukorbetgséggel és a cukoranyagcsere zavaraival foglalkozó szakemberek jellemzően a szénhidrátokra vonatkozó iránymutatást adnak a hozzájuk forduló betegeknek. Ez a számomra nem egyértelmű, hiszen sokkal kézenfekvőbb a cukrokra fókuszálni.

Bizonyára ismerősen hangzik a 160 g-os diéta. Hát igen, ez most a legelterjedtebb terápiás gyakorlat a cukoranyagcsere betegségek kezelésére. A hozzám érkezőkön azt látom, hogy ennek a módszernek a legritkább esetben van élettanilag valóban jó hatása. Akár a teljes szervezetre, akár a fennáló problémákra, vagy a megelőzésre vonatkoztatva vizsgáljuk. És ez érvényes egyaránt az 1-es és a 2-es típusú cukorbetegségre, valamint az inzulinrezisztanciára is. 

Általában a legtöbb nőnél a metabolikus zavarok rejtenek még hormonzavart, szív- és érrendszeri problémát, pajzsmiriigy betegséget, PCOS-t. Ezek, eltérő arányokban, de mégis együttesen alkotják a teljes problémát. Magam is 2-es típusú diabéteszben vagyok érintett, nagyjából 12 éve. A betegségem elején még én is hagyományos dibetológiai gyakorlatot követtem. Vagyis próbáltam betartani a 160 g-os étrendet. Saját magamon kellett megtapasztalnom, hogy a gyakorlatban egyáltalán nem működik ez az elméleti síkon remeknek tűnő diéta.

Már csak azért sem lehet univerzális bármilyen diéta, amit nem szabunk személyre, mert a női és a férfi test adottságai sok tekintetben eltérőek. Alapvető különbségek mutatkoznak többek között az anyagcsere és a zsír ősszetételének tekintetében. Önmagában már csak ez a két tény kizárja egy mindenkinek egyaránt megfelelő diéta lehetőségét. Azonban ezen a két fő különbségen kívül még számtalan tényező befolyásolja azt, ahogyan a különböző tápanyagtípusokra reagálunk.

Tápanyagtípusok

 

Ezt a helyzetet tovább bonyolítja egy másik elterjedt gyakorlat. Nevezetesen a tápanyagok típusokba való sorolása. A ma is használatos tápanyagítpusok: a fehérje, a cukor, a zsír és a szénhidrát. Ez a besorolás 1840 óta létezik, amikor is egy német tudós, nevezetesen Justus von Liebig, megalkotta azt. 

Ha figyelembe vesszük azt a tényt, hogy az azóta eltelt cirka 150 év alatt a táplálkozástudomány mennyivel többet fejlődött, mint mondjuk az időszámításunk kezdete óta, akkor eléggé meglepő, hogy jelenleg is ez a négy tápanyagtípus mindennek az alapja. Véleményem szerint, ez teljes mértékben elavult. 

Vegyük példának csak a szénhidrátokat. Liebig szerint minden tápanyag, ami a földből terem, szénhidrátnak számít. Ez lehet föld alatt és fölött, vagy akár termés. Tehát nem állati eredetű, nem előállított, vagy valami másnak a származéka.  

Viszont, ha összehasonlítjuk két különböző szénhidrát élettani hatását, akkor azokban eltérést fogunk tapasztalni. Például azonos mennyiségű fehér kenyér és brokkoli elfogyasztása másként hat a szervezetre. 

Ennek figyelembevételét alapvetőnek kell tekintenünk a táplálkozástudományban. És a 160 g-os diéta már ezen az első akadályon elbukik. 

Egy másik erős ellenérv ezzel a diétával szemben, a betegekre kényszerített állandó számolgatás okozta stressz. Ugyanis ez egy természetellenes procedúra, ami így még egy plusz terhet jelent a betegnek. Erről rendszeresen beszámolnak a pácienseim, azzal együtt, hogy még az erőfeszítéseik eredményét sem látják.

Glükóz típusok

 

Ennek az oka a szervezetünk tápanyagokra adott reakciójában keresendő, ami egyénenként különböző. Erről egyébként már számos humánbiológiai tanulmány is beszámolt. Ennek a jelenségnek az angol neve: Glucotypes, amit talán glükóz típusoknak fordíthatnánk.
Ez az elnevezés az eltérő glükóz- vércsoport típusok létezését jelöli. Ezek a típusok eltérő módon és sebességgel dolgozzák fel és hasznosítják a tápanyagokat.

Az emberi szervezetek közti különbözőséget tovább növeli a metabolikus sebesség. Születésünkkor mindannyiunk szervezete nagyjából azonos szénhidrát lebontási sebességre képes. Azonban ez az évek során megváltozik. Ez alapján van, akinél ez a segesség egészséges szinten marad, van, akinél valamivel ez alá csökken, de károsodás következtében leromolhat is. A tápanyag előemésztését már a szájüregbe kiáramló amiláz enzim megkezdi. Ennek a sebessége mindenkinél eltér, azonban besorolható valamelyik állapotba a három közül.
Egyébként egy egyszerű kísérelttel bárki ellenőrizheti a saját szervezete metabolikus rátáját.

Már ennyiből is látható, hogy mennyi tényezőt kell figyelembe venni, ha valakinek megfelelő kúrát akarunk ajánlani. A 160 g-os diéta elhanygolja a mikrobiom, a metabolikus rátal, és a glükóz típus fontosságát. De még a kórtörténetet és más adottságokat sem vesz figyelembe. Mindemellett már az előírt mennyiség is sok, ezért sokaknak nehézségeket okoz annak a napi bevitele is. Értsd: kellemetlen annyit enni.

Rostok

 

A tápanyagok ilyen szinten butított felosztása figyelmen kívül hagyja a szénhidrátok esetében a rosttartalmukat. Vagy az élelmi rosttartalmukat, ami nem csak a felszívódást befolyásolja, hanem a tápanyag viselkedését is a bélrendszerben. Például azt, hogy támogatja-e a pre- és probiotikumokat. Mert ha tápanyag tartalmaz élelmi rostot, akkor valószínűleg támogatja.

Tehát sokkal fontosabb figyelembe venni a rosttartalmat, mint a szénhidrát tartalmat. A vércukor anyagcsere szempontjából, és a mikrobiom szempontjából egyaránt fontos. Ezért is helyeslem az olyan cukorhelyettesítők fogyasztását, mint az eritrit. Ugyanis azok kizárólag élelmi rostból állnak.

Ráadásul a szénhidrátok kategóriájában vannak finomított és finomítatlan, valamint anticelluláris szénhidrátok. Ezek ugyancsak befolyásoló tényezők.

 

Zsírok

 

A zsírok aránya kiemelten fontos tényező egy étrendben. Egy növényi étrenden élő személynek és egy állati fehérjét fogyasztónak teljesen eltérő a zsír-anyagcseréje és a fehérje feldolgozása. Már emiatt sem működhet egységesen mindenkinél a 160 g szénhidrát, vagy a 30 g fehérje előírt napi bevitele. Mert teljesen eltérő lesz az emésztési folyamat, ha kivonjuk az állati összetevőket.

De a zsírok aránya nem csak a többi tápanyagtípushoz mérten fontos, hanem egymáshoz képest is. Ugyanis a zsírok sem egyformák. Számít az eredetük, az egészségre gyakorolt hatásuk. és nem azonosak az olajakkal.

A jó alapokra épülő, de még nem kiforrott TÉNÉ irányzat tiltja a hozzáadott növényi zsírok, és olajok fogyasztását. Azonban kutatásokkal igazolhatóan az egészséges zsírokat is tartalmazó mediterrá sokkal jobb hatással van a szív- és érrendszeri betegségekre, mint a TÉNÉ. 

Ezért egy ilyen betegség esetén a zsírok fogyasztására fokozottan figyelni kell. Egy cukorbetegnek viszont más prioritásai lesznek. Ha mindkét betegség fennáll, akkor az étrend összeállításában már rengeteg faktor szerepet játszik. Ezen a szinten már egy táplálkozási szakértő segítségére van szükség.

Összefoglalásként azt tanácsolom, hogy ne a különböző tökéletelen és nem rád szabott étrendek betartásával próbálj meg javítani az állapotodon, hanem a betegségeddel egy olyan szakembert keress fel, akinek naprakész táplálkozástudományi ismeretei vannak!

Mindazok, akik korábban egy egészségesnek tartott étrenddel nem tudtak meggyógyulni, de  betartották az étrendet, amit a számukra állítottam össze, egyaránt beszámoltak a különbségről.

Az évek óta tartó szenvedéseik néhány rövid hét alatt eltűntek. Ehhez nem volt szükség semmi ördöngösségre, pusztán egy-két kivizsgálásra és egy hatvan perces személyes konzultációra.

Erről részletesen is olvashatsz egy esettanulmányban, amiben az egyik vegán páciensem gyógyulásának történetét írtam meg.

De ha úgy érzed, hogy eleget tudsz és a gyógyulásodat sem akarod tovább halogatni, akkor vedd fel velem a kapcsolatot és írd meg bizalommal, miben segíthetek!