Pár évvel ezelőtt úgy kezdtem volna a bőrvédelemről szóló cikket, hogy: “Nyár közeledtével fontos, hogy óvjuk magunkat a napfénytől.” Most azonban már tudom, hogy nemcsak nyáron, de az év minden napján elengedhetetlen a napvédelem.
Több mint 15 ezer embert diagnosztizálnak bőrrákkal naponta, és minden órában három ember veszíti el az életét. Amerikában több embert diagnosztizálnak bőrrákkal, mint az összes többi rák típussal együttvéve. Ötből két embernél diagnosztizálnak valamilyen fajta bőrrákot 70 éves korára.
Nem mondhatjuk, hogy bizonyos fajta viselkedéssel 100%-ig elkerülhetjük a bőrrák kialakulását, de az esélyét minimalizálni azonban abszolút lehetséges. Erről később lesz szó, először azonban nézzük meg a leggyakoribb fajtákat.
Bazalióma
A bazalióma az összes bőrrák mintegy 70-80 százalékáért felelős, és gyakorisága növekvő tendenciát mutat. Előfordulása néhány országban meghaladja az összes többi rosszindulatú daganatféleség együttes számát. Fontos jellemzője, hogy helyileg agresszíven terjedhet, nagy méretűre nőhet, akár a csontokat, porcos szöveteket is elpusztíthatja, eltávolítás után ismételten kiújulhat, de rendkívül ritkán ad áttétet. Ez a fajta bőrrák leggyakrabban a fejen és a nyakon fordul elő, de bárhol megjelenhet. Magyarországon évente mintegy 100-200 új esetet regisztrálnak 100 000 főre vetítve.
Veszélyeztető tényezők
Legfőbb rizikófaktora az évek során a bőrfelületet ért napfény mennyisége és minősége. Elsősorban az UV-B sugarak felelősek, de az UV-A sugarak túlzott mennyisége, például a szolárium használata során, szintén felmerül.
Rosszindulatú Melanoma
Az esetek mintegy 90%-ban a bőrben elhelyezkedő melanocitákból, bőrfestéket termelő sejtekből kialakuló daganat. Az utóbbi évtizedekben a betegség előfordulásának gyakorisága drámai növekedést mutat a kaukázusi, fehér bőrű embereknél. A 100 000 lakosra eső új megbetegedések növekedése 4,3%-os emelkedéssel az összes egyéb rosszindulatú daganatot megelőzi. Magyarországon mintegy 900-1000 új megbetegedés fordul elő.
Veszélyeztető tényezők
A legfontosabb tényező itt is a napfény UVB tartománya, de az UVA-nak is szerepe van. A káros sugarak az ózonréteg elvékonyodása miatt nagyobb arányban érik el a földet, mint korábban. A túlnyomórészt UVA hullámhosszúságú fényt kibocsátó szoláriumok is hajlamosítanak rosszindulatú melanoma kialakulására. Rizikócsoportba tartoznak a nagy méretű, nagy számú, valamint a veleszületett anyajegyek, és az 50 év feletti betegek.
Spinalioma
A bőrrákok harmadik leggyakoribb típusa az orsósejtes vagy spinocelluláris karcinoma, más néven spinalioma, mely a bőr felső rétegében elhelyezkedő, úgynevezett tüskés sejtekből kiinduló daganat.
Veszélyeztető tényezők
Létrejöttében a napfény UV sugárzása, ionizáló sugarak és kémiai anyagok – mint pl. a kátrány, arzén származékok – játszanak szerepet. Világosan kirajzolódik, hogy a veszélyeztető tényezők a napfény sugárzásában keresendők. Nézzük azok fajtáit.
Mi is tulajdonképpen a napfény, amit bőrünkön érzünk?
A napfény egy elektromágneses energia, melyet a nap és a többi csillag bocsát ki, ezért helyesebb a kozmikus sugárzás elnevezés. Ennek a napfénynek csak egy meghatározott, 100 és 400 nanométer közé eső hullámtartománya az UV, azaz ultraviola sugárzás, mely a szemnek láthatatlan. Ezt az UV-sugárzást bontjuk tovább UV-C, UV-B és UV-A sugártartományokra.
Az UV-sugárzás élő szervezetekre kifejtett hatása
Az UV-C sugarak normál esetben elnyelődnek az atmoszférában és az ózonrétegben, azonban az elvékonyodott ózonréteg alatt elérheti a földfelszínt. Ezeken a helyeken számolni kell biológiai hatásaival: a bőr gyulladását, késői pigmentálódását, a bőr felső rétegének megvastagodását okozhatja, illetve erősen irritálja a szemet.
Az UV-B képes kiváltani az UV-C fent említett hatásait, emellett felelős a fény okozta rákképződést okozó hatásokért, azaz karcinogén.
Az UV-A sugarak 500-1000-szeres intenzitásúak. A legfontosabb biológiai hatásai a bőr azonnali barnulása, a meglévő pigment tartalom sötétedése. Szintén van rákkeltő hatása.
A napfény későbbi hatásai
- A bőr idő előtti öregedése.
- Pigmentfoltok képződése.
- A különböző bőrrákok (basalioma, spinalioma, melanoma) kialakulása.
- A bőr elrákosodásának, daganatok kialakulásának – karcinogenezis – alapja a fény okozta maradandó DNS- és RNS-károsodás, vagyis a mutációk kialakulása a sejtmagban.
- Mindezek mellett sok meglévő bőrbetegséget ronthat a fényhatás. Ezek például egyes autoimmun betegségek vagy a rosacea.
Mint látjuk, a napfény melege és a D-vitamin ellenére komoly veszélyt jelent az élő szervezetek számára. Azonban nem lehet elkerülni, hogy érjen minket a napfény, így gondoskodni kell a megfelelő védelemről. Ebben az anyagban nem teszek említést a külső bőrvédelemről, amely amúgy sem szakterületem, inkább maradok a belső védelem eszközeinél.
UV-védelem szájon át alkalmazva
A bőr UV-sugárzással szembeni védelme fokozható a szájon át szedhető termékek, vitaminok alkalmazásával. Ezek a fotoprotektív, azaz fényvédő hatóanyagok fokozzák a szervezet antioxidáns rendszerének hatékonyságát, és növelik a bőr UV-védelmét, így lépnek fel a napsugárzás rövid és hosszú távú káros következményei ellen (napégés, bőröregedés).
A bőrrákok számának elkeserítő növekedése miatt ebben a témában az elmúlt években intenzív munka folyt a kutatók körében. Így ma már számos olyan hatóanyagot ismerünk, melyek segítik felvenni a harcot a napsugárzás káros hatásaival szemben.
Az egyik legérdekesebb és egyben leghatékonyabb a Polypodium páfrány.
Polypodium leucotomos
A Polypodium leucotomos egy trópusi páfrány, mely Közép- és Dél-Amerikában fordul elő. Különböző polifenolos vegyületeket tartalmaz, melyeknek köszönhetően kivonata erőteljes fotoprotektív, vagyis fényvédő hatást mutat, akár a bőr felszínén, akár szájon át alkalmazva. Erős védelmet nyújt a napfény UV-sugaraival szemben.
Erős antioxidáns hatás
A Polypodium kivonat fokozza a szervezet saját, belső antioxidáns rendszerének kapacitását, semlegesíti a különböző szabadgyököket, melyek a bőrben napfény hatására keletkeznek.
DNS védelem
A szájon át szedett Polypodium kivonat gátolja az UV hatására kialakuló DNS-károsodást és mutációk kialakulását. Ezt a védőhatást feltehetően azáltal éri el, hogy csökkenti az oxidatív stressz okozta károsodást, és így a szervezet saját DNS-javító mechanizmusai hatékonyabban működhetnek.
Anti-aging
A photoaging, vagyis a fény hatására bekövetkező bőröregedés megelőzése ellen is ígéretesnek bizonyult a Polypodium kivonata, hiszen gátolja a kollagén és elasztin lebontásáért felelős enzimeket. Elősegíti a bőr regenerálódását és kompenzálja az UV-sugárzás által kiváltott káros hatásokat.
Előnyei más bőrbetegségeknél
A Polypodium kivonatokat Dél-Amerikában és Spanyolországban pikkelysömör kezelésére is használják, és egyre több klinikai eredmény mutatja azt, hogy jótékony hatású lehet egyéb bőrproblémák kezelésében is, mint pl. az atópiás dermatitis vagy a vitiligo.
Források
Parrado C. et al. Int J Mol Sci. 2016 Jun 29;17(7):1026.
Padilla HC et al. Int J Dermatol. 1974; 13:276–282.
Tanew A et al. J Am Acad Dermatol. 2012; 66:58–62.
Gonzalez S et Pathak MA. Photodermatol Photoimmunol Photomed. (1996) 12:45–56.
Philips N et al. J Dermatol Sci. (2003) 32:1–9.
Rodríguez-Yanes E et al. Exp. Dermatol. (2012) 21:638–40. Gomes AJ et al. Braz J Med Biol Res. (2001) 34:1487–94. Philips, N. et al. Arch. Dermatol. Res. 2009, 301, 487–495. Gonzalez S. et al. Photochem Photobiol Sci 2010; 9: 559–563. Philips N. et al. Arch Dermatol Res 2009; 301: 487–495.
Hallgasd meg podcasten🎙️
Erről a bejegyzésről készítettem egy Spotify epizódot, amit akár itt is lejátszhatsz.
Tudományos csemegék
Mindenki használ fűszereket, azonban az ízesítő tulajdonságon kívül még az 5 leghétköznapibb fűszernek is csodás hatásai vannak.
Legalább ennyire meglepő lehet, hogy a sárgadinnye mag hatóanyagait is fordíthatjuk az egészségünk védelmére.
Azonban sajnos méreganyagokat is bejuttathatunk a szervezetünkbe az ártatlan mindennapi élelmiszerekkel.
Azért is érdemes csökkenteni a kockázati tényezőket, mert így az olyan emésztőszervi betegségek is elkerülhetnek bennünket, mint például a divertikulitisz.
Patika a konyhában: a fűszerespolc
Ahogy a webináromban mindig említem, a fűszerek elhagyása, a „fűszermentes diéta” egyáltalán nem vezet jó eredményekhez.
Ha fűszereket adunk az ételeinkhez, az többre képes, mint pusztán finom ízekkel gazdagítani azokat.
Régóta alkalmazott tudás, amire most újra fény derült: a fűszerek is csodákat tehetnek az egészségünkkel. Valójában amellett, hogy számos ízletes fűszer ígéretes előnyökkel jár a fogyásban, segíthet a gyulladás csökkentésében, javítja a bélrendszer egészségét, és még élesebb agyműködést is elősegíthet.
A kurkuma, a gyömbér, a fahéj, a kömény és a fekete bors mind figyelemre méltó gyulladáscsökkentő tulajdonságokkal büszkélkedhetnek, amelyek segíthetnek, hogy támogassuk emésztésünket, kezeljük emésztőrendszeri betegségeinket, vagy csak megelőzzük a betegségek kialakulását.
1. Kurkuma
A kurkumin hatóanyaga erős gyulladáscsökkentő tulajdonságairól híres. A kurkuminról többször kimutatták, hogy gyulladáscsökkentő tulajdonságokkal rendelkezik, így előnyös olyan állapotok esetén, mint az ízületi gyulladás és a gyulladásos bélbetegség. Ezenkívül a kurkuma támogathatja a bélrendszer egészségét azáltal, hogy elősegíti a jótékony bélbaktériumok növekedését, ami viszont elősegíti a fogyást. A kurkuma neuroprotektív tulajdonságokkal is rendelkezik, amelyek javíthatják a kognitív funkciókat és a memóriát. Ahhoz, hogy a kurkumát hatékonyan beépítsük az étrendbe, adhatjuk zöldségételekhez, sült krumplihoz, vagy smoothiekhoz, és párosítsuk fekete borssal a felszívódás fokozása érdekében.
2. Fekete bors
A fekete bors piperint tartalmaz, egy aktív vegyületet, amely gyulladáscsökkentő tulajdonságokkal rendelkezik, és fokozza más hasznos vegyületek, például a kurkumin felszívódását. Stimulálja az emésztést és javítja a tápanyagok felszívódását. Ezenkívül a fekete bors neuroprotektív tulajdonságokkal rendelkezik, és javítja a kognitív funkciókat. Adhatunk frissen őrölt fekete borsot különféle ételekhez, hogy erősítsük az ízhatást, és maximalizáljuk a tápanyagok felszívódását. Szerencsére szinte bármihez hozzá lehet adni – magyaros, keleties, olaszos ételekhez egyaránt illik.
3. Gyömbér
A gingerolokat és shogaolokat tartalmazó gyömbér az egyik legerősebb gyulladáscsökkentő fűszer. A gyömbér segít enyhíteni a bélgyulladást és csökkenti az olyan állapotokhoz kapcsolódó fájdalmat, mint az ízületi gyulladás. Ezenkívül elősegíti az emésztést – és ezt követően a fogyást – mivel serkenti az emésztőenzimek termelését, és javítja a kognitív funkciókat. Az előnyök kiaknázása érdekében az a legjobb, ha többfajta módon fogyasztjuk: frissen, fűszerként, nyersen, főzve, sütve. Fogyaszthatunk gyömbérteát, adhatjuk grillpácokhoz vagy turmixokhoz, vagy használjunk frissen reszelt gyömbért, főleg reggelenként langyos vízben, éhgyomorra.
4. Fahéj
A fahéj, a benne lévő fahéjsavval komoly gyulladáscsökkentő és emésztést segítő tulajdonságokkal büszkélkedhet. De ennél még többet tud: a kutatások szerint előnyös hatást gyakorol a vércukorszint szabályozására és a gyulladásmarkerek csökkentésére. Ezek a folyamatok sok más pozitív élettani hatás mellett segíthetnek a felesleges kilók leadásában. Ezenkívül a fahéj elősegíti a bélrendszer egészségét azáltal, hogy előmozdítja a jótékony bélbaktériumok növekedését. Javítja a kognitív funkciókat, különösen Alzheimer-kórban vagy enyhe kognitív károsodásban szenvedő egyéneknél. Mivel nagyon kellemes ízű, tényleg nagyon sokféleképpen fogyaszthatjuk: reggeli kásákba, tejberizsbe, zabpehelybe, joghurtba, gyümölcsökbe, süteményekbe kerülhet. Van egy olyan érdekes hatása is, hogy felerősíti az édes ízt, ezért spórolhatunk az édesítéssel – ami akkor is előnyös, ha cukormentesen étkezünk.
5. Kömény
A különleges ízéről ismert, szerény és olcsó kis kömény erős gyulladásgátló tulajdonságokkal is rendelkezik. Ez a magocska is az évezredek óta használt és most erősen kutatott fűszerek közé tartozik és nem véletlenül: a kömény hasznos a gyulladásos bélbetegségek kezelésében és a gyulladásjelzők csökkentésében. Ezenkívül segíti az emésztést és javíthatja a memória funkcióit. A köménynek hagyománya van a magyar konyhában: adjuk levesekhez, főzelékekhez, fasírtokhoz, hüvelyesekhez. Érdemes más fajtáival is kísérletezni: a római köményt főleg az indiai és a mexikói konyha használja, az édesköményt pedig egész növényként is használhatjuk: én múlt héten krémlevest készítettem. Egyszerű, gyors: 20 perc alatt kész lett, és nagyon finom volt! Emésztőszervi problémáknál egyenesen kötelező a krémleves, aki volt nálam konzultáción, már tudja.
Összességében ezeknek a páratlan gyulladáscsökkentő fűszereknek az étrendbe való beépítése jelentősen hozzájárulhat a fogyáshoz, támogatja a bélrendszer egészségét és javítja az agyműködést.
Nem lehet eléggé hangsúlyozni: ezeknek a fűszereknek a potenciálja túlmutat a kulináris felhasználásukon.
Elengedhetetlen kiegészítői a mindennapi étkezéseknek az általános egészség fenntartása vagy a gyógyulás érdekében. Tehát, ha legközelebb a fűszerszekrényt kinyitod, ne felejtsd el „gyógyszerezni” ételeidet ezekkel az egészségvédő csodákkal.
Sárgadinnyemag gyógyhatásai
Én akkor vagyok a legelégedettebb, ha egy gyógynövényt, zöldséget, gyümölcsöt szinte teljességében fel tudok használni. Például a menta, zsálya, citromfű kemény szára nem alkalmas teának, mert hatóanyaga nem oldódna a forró víz hatására sem – ugyanakkor értékes tartalma van. Így miután a leveleket eltávolítom, a szárakat kiszárítom, megőrlöm és gyógyhatású, finom fűszerként használom.
Nagy valószínűséggel mindenki evett már pirított tökmagot. Azt azonban kevesen tudjuk, hogy a sárgadinnye magjai hasonló ízűek és állagúak. Pörköléskor ropogóssá válnak, és diós, kicsit édes aromát nyernek. Fogyaszthatjuk őket snacknek, vagy szórhatjuk salátákra, zabpehelyre, kekszre vagy házi kenyérre.
Mi teszi különösen ajánlott csemegévé a sárgadinnyemagot?
A sárgadinnye magvai több makrotápanyagot tartalmaznak, mint maga a gyümölcs.
Referenciaként: a sárgadinnye csészénként 1,5 gramm fehérjét, 14,4 gramm szénhidrátot és 0,3 gramm zsírt tartalmaz. Összehasonlításképpen: 80 gramm sárgadinnyemag 20 gramm fehérjét, 30 gramm szénhidrátot és 50 gramm zsírt tartalmaz. Egy 2019-es tanulmány szerint flavonoidokban, tanninokban, polifenolokban és más antioxidánsokban is gazdag.
Ahogy a kutatók írják, a sárgadinnye magvakban lévő antioxidánsok védelmet nyújthatnak a szívbetegségek, a rák és más betegségek ellen. Ezek az egészségügyi előnyök annak köszönhetők, hogy képesek csökkenteni az oxidatív stresszt.
Antioxidánsok és bioaktív vegyületek
A mag nagy dózisban tartalmaz antioxidánsokat és bioaktív vegyületeket, például katechineket, orto-difenolokat, gallusz savat, kvercetint és kaempferolt. Ezek a tápanyagok vírusellenes, rákellenes, gyulladáscsökkentő és kardioprotektív hatást fejtenek ki.
Nézzünk néhány kevésbé ismertet ezek közül!
- Ferulinsav: Támogatja a máj egészségét, és egyéb előnyök mellett megakadályozza a vérrögképződést.
- Kaempferol: Elnyomhatja a daganat növekedését és rákos sejthalált indukálhat. A Food Chemistryben bemutatott 2014-es kutatás szerint ezzel a hatással egyidőben felveszi a harcot a gyulladásokkal és segíthet megelőzni a krónikus betegségeket.
- Kvercetin: Egy flavonoid, amely véd az érelmeszesedés ellen, csökkenti a vérnyomást és javítja a vér lipidszintjét. Rákellenes tulajdonságai is jól dokumentáltak.
Egyéb egészségügyi előnyök
Ezek az apró magvak a cukorbetegség és a fekélyek kialakulásának kockázatát is csökkenthetik – derül ki egy 2022-es tanulmányból, amely az International Journal of Creative Research Thoughts-ban jelent meg. A tudósok szerint a sárgadinnye magjában lévő vegyületek gátolják a cukorbetegséghez és annak szövődményeihez kapcsolódó két enzimet. Ezenkívül a magvak telítetlen zsírsavakat tartalmaznak, amelyek támogatják az optimális egészséget. Ezzel csökkenthetik a rossz koleszterinszintet, növelhetik a jó koleszterinszintet és javíthatják az inzulinérzékenységet. Gyulladáscsökkentő hatást is mutatnak, és csökkenthetik a szív- és érrendszeri események kockázatát.
Perkelt sárgadinnye magvak
A nyers sárgadinnye magvak alapjában semleges ízűek, de megpiríthatjuk.
1) Öblítsük le a magokat a felesleges pép eltávolítása érdekében.
2) Szárítsuk meg, majd keverjük össze egy tálban parajdi sóval, paprikával, fokhagymaporral és egyéb fűszerekkel.
3) Melegítsük elő a sütőt 150-170 fokra.
4) Béleljünk ki egy tepsit sütőpapírral, tegyük bele a magokat, és süssük 10-15 percig, vagy amíg aranybarna nem lesz.
Ha kihűlt, eltárolhatjuk légmentesen záródó edényben. A pörkölt sárgadinnye mag kiváló kiegészítője lehet salátáknak, krémleveseknek, reggeliző kásáknak, rizsételeknek. De csak úgy magában is fogyaszthatjuk, egészséges nassolnivalóként.
Hogyan kerülnek észrevétlenül méreganyagok a szervezetünkbe
Egyesült Királyságbeli (UK) parlamenti képviselők, társaik és környezetvédők hajában és vérében mérgező örök vegyi anyagokat találtak olyan mértékben, amely kockázatot jelenthet az egészségükre.
A parlamenti képviselők, köztük a konzervatív Philippe Dunne és a munkáspárti Alex Sobel, valamint a környezetvédők vetették alá magukat a vizsgálatoknak, ahol haj- és vérmintákat teszteltek számos anyagra. Valamennyi résztvevőnél az örök vegyi anyagok magas mennyiségét találták: a németországi Humán Biomonitoring Bizottság által meghatározott három, „erős aggodalomra okot adó” vegyi anyagot.
Ezek a per- és polifluorozott alkilanyagok (PFAS), amelyeket örökkévaló vegyszerekként ismerünk, mivel természetes módon nem bomlanak le a környezetben. Ez a rövidítés több mint 4000 különböző vegyület gyűjtőfogalma. A PFAS vegyszereket széles körben használják az 1950-es évek óta, amikor felfedezték, hogy vízálló és tapadásmentes felületet tudnak biztosítani, és számos háztartási és ipari felhasználási módja van.
Összefüggésbe hozható a hormonrendszer megzavarásával. Lehetséges rákkeltő hatása van. A legfőbb kárt azonban a bélflórában, a mikrobiomban okozza – azt pedig tudjuk, hogy mivel itt alakul az immun- és az idegrendszer, ezért a bélben elinduló károsodások az egész szervezetre kiterjedő veszélyt okoznak.
A bizottság arra is figyelmeztetett, hogy a brit vadon élő állatokat, köztük a rovarokat, a ragadozómadarakat és a delfineket úgyszintén károsítják a mérgező vegyszerek, aminek következményei közé tartozik a szaporodás, a növekedés és a fejlődés csökkenése.
A bizottság szerint a minta mérete túl kicsi volt ahhoz, hogy meggyőző legyen. De ugyanakkor az eredmények azt sugallják, hogy különböző életmódot élő emberek hasonló mértékben veszélyeztetettek, ám a brit állampolgárok bizonyos szennyező anyagok miatt magasabb szintű felhalmozódással szembesülhetnek, mint más országokbeliek.
A króm, a higany, valamint a többszörös ftalát és a BPS alapú örök vegyi anyagok lényegesen magasabb szinten találhatóak meg az Egyesült Királyságban, mint más országokban. Korábban az Egyesült Királyság ivóvízforrásaiban és talajában is megtalálhatóak voltak.
„Általában nem látjuk, nem szagoljuk vagy ízleljük őket, de a mérgező vegyszerek egyre nagyobb veszélyt jelentenek az Egyesült Királyság folyóinak egészségére, az élelmiszeriparra, a közegészségügyre és a természetre”
– mondta Dr. Richard Benwell, a Wildlife and Countryside Link vezérigazgatója. „A kémiai szennyeződés hihetetlen mértéke a láthatatlan egészségkárosodás komoly forrásává teszi. Ez a kutatás pedig megdöbbentő emlékeztető a szervezetünk vegyi szennyezettségének aggasztó mértékére. A kormánynak le kell vennie a polcokról és az életünkből a legveszélyesebb vegyszereket, és meg kell akadályoznia a mérgező vegyszerek felhalmozódását a környezetünkben.”
Emésztőszervi betegségek kisokos 1. rész: Divertikulitisz
A divertikulitisz egy olyan emésztési állapot, amely akkor fordul elő, amikor a bélfalak mentén lévő kis tasakok megfertőződnek és/vagy begyulladnak. Ezek a tasakok – divertikulák – idővel alakulnak ki, amikor a bélfalak gyenge pontjai kifelé nyomulnak, kis tasakot vagy zacskót képezve. A divertikulák kialakulását divertikulózisnak nevezik. Az idősebb felnőtteknél volt gyakoribb eddig, azonban az elmúlt 20 évben generációkat ugrott át az összes emésztőszervi betegség – így egyre fiatalabb korban jelentkezik.
60 éves kor körül a felnőttek körülbelül fele divertikulózisban szenved. A kutatók nem tudják még pontosan, mi okozza a divertikulózist, de bizonyos tényezők, köztük a genetika, az életkor, az életmódbeli szokások és a mögöttes egészségügyi állapotok játszanak szerepet.
A legtöbb divertikulózisban szenvedő embernek nincsenek tünetei, és sokan nem is tudják, hogy ez az állapot áll fenn, ha nem okoz problémát. Ha azonban az egyik tasak kiszakad, és begyullad vagy elfertőződik, akkor az olyan tünetek, mint a hasi fájdalom és görcsök, hirtelen jelentkezhetnek, és gyakran több napon keresztül súlyosbodhatnak.
A divertikulózisban szenvedők kevesebb mint 5%-ánál alakul ki divertikulitisz. Ha egyszer már volt divertikulitisze, 13% az esélye, hogy újra kialakul.
Divertikulózis megléte esetén apró repedések, szakadások keletkezhetnek a beleket bélelő tasakban (divertikulum). Ebben az esetben a divertikulák begyulladhatnak vagy megfertőződhetnek, ami a második lépcsőhöz, divertikulitiszhez vezethet. Nem világos még teljesen, hogy mi okozza ezeket a repedéseket, de a kutatóknak van néhány elmélete.
1. Megrekedt széklet vagy baktériumok, patogének a biofilmben
Az egyik elmélet azt sugallja, hogy a divertikulitisz akkor alakul ki, amikor a baktériumok vagy a széklet beszorul a bélfal mentén kialakuló divertikulákba. A biofilmek ideális környezetet biztosítanak a baktériumok, vírusok szaporodásához, ami fertőzéshez és a divertikulitisz fő tüneteihez (pl. hasi fájdalom, görcsök, láz) vezethet.
2. Mikrobiom változások
A bélmikrobiom mikroorganizmusok billióinak közössége, beleértve a baktériumokat, vírusokat és gombákat, amelyek a belekben élnek. Ha a bél mikrobiomja kiegyensúlyozott, ezek a mikroorganizmusok együtt dolgoznak az emésztőrendszer és az általános egészség támogatása érdekében. A bélmikrobióma egyensúlyának megzavarása az étrendi változtatások vagy az antibiotikumok használata miatt fordulhat elő, ami az emésztőrendszer egészségi állapotának megváltozásához és divertikulitisz kialakulásához vezethet.
3. Krónikus gyulladás
A gyulladás a szervezet természetes válasza a sérülésekre vagy fertőzésekre. Rövid távon a gyulladás jótékony hatású, segít a szervezetnek a kórokozók elleni küzdelemben és a sérülések meggyógyulásában. Ha az immunrendszer a sérülés gyógyulása vagy a kórokozók leküzdése után még sokáig gyulladásos sejteket és vegyi anyagokat termel, az krónikus gyulladáshoz vezethet, és növeli az egészségügyi problémák kockázatát.
Egyes kutatások azt sugallják, hogy a vastagbél krónikus gyulladása miatt is divertikulitisz alakulhat ki. Az olyan tényezők, mint az étrend és a mögöttes autoimmun állapotok krónikus gyulladáshoz kapcsolódnak, és hozzájárulhatnak ehhez az állapothoz.
4. Öröklődés
A 2019-ben és 2020-ban végzett kutatások azt mutatják, hogy a divertikulózis és a divertikulitisz örökletes. Ez azt jelenti, hogy egy közeli családtag, például egy szülő vagy testvér divertikuláris betegségben szenved, növelheti az állapot kialakulásának kockázatát.
Iker- és családvizsgálatok során a kutatók a divertikuláris betegséggel kapcsolatos specifikus géneket fedezték fel: ARHGAP15, COLQ és FAM155A. Ezek a gének szerepet játszanak a szervezet immun- és gyulladásos válaszában. A FAM155A gén változatai a divertikulitisz fokozott kockázatához kapcsolódnak.
A kutatók becslése szerint a divertikuláris betegség kockázatának körülbelül 40-50%-a genetikai eredetű. Ugyanakkor a divertikulitiszre való genetikai hajlam nem jelenti azt, hogy kifejlődik: genetikai, életmódbeli és környezeti tényezők együttesen valószínűleg hozzájárulnak a kialakulásához. Egy korábbi cikkemben írtam arról, hogy az életmódváltással, a jobb étrenddel milyen óriási mértékben változtathatunk azon, amit a szüleinktől örököltünk.
Nemek közötti különbségek
Az 50 évnél fiatalabb embereknél a divertikulitisz gyakrabban fordul elő a férfiaknál. Az 50 év felettieknél pedig gyakrabban fordul elő a nőknél.
Etnikai hovatartozás
A divertikulitisz gyakrabban fordul elő kaukázusi etnikumnál, mint fekete vagy latin-amerikaiaknál.
Kockázati tényezők
Bizonyos életmódbeli és környezeti tényezők a divertikulitisz fokozott kockázatával járnak:
Rostszegény diéta
A rostszegény, a vörös húsban gazdag étrend, valamint a gyümölcs- és zöldséghiány növelheti a divertikulitisz kockázatát. A rostok segítik a széklet zökkenőmentes mozgását a belekben. Elegendő rost hiányában a széklet megkeményedhet és nehéz lehet, ami extra nyomást gyakorol a belekre, így divertikulák kialakulásához vezethet. Azok, akik rostban gazdag étrendet esznek, 41%-kal kisebb eséllyel alakulnak ki divertikulitiszben, mint az alacsony rostbevitelűeknél.
Dohányzás
A dohányzás növeli a divertikulitisz kockázatát. A dohányzás hozzájárul a gyulladáshoz, ami hatással lehet a bélrendszer egészségére. A kutatások azt mutatják, hogy a cigarettában lévő nikotin elnyomja a szervezet immunválaszát és lassítja a gyógyulási folyamatokat, ami gyulladásokat, fekélyeket és egyéb szövődményeket okozhat. Ez növeli annak esélyét, hogy a divertikulumok elszakadnak és elfertőződnek, ami divertikulitisz kialakulásához vezet.
Elhízás
A túlsúly vagy elhízás növeli a divertikulitisz és a súlyos divertikuláris betegség kockázatát. Az elhízott embereknél 33%-kal nagyobb valószínűséggel alakul ki divertikulitisz, mint a normál testsúlyúaknál. Az elhízás növeli a perforáció és a visszatérő divertikulitisz kockázatát is. A hasi zsír súlyosbíthatja az állapotot, és növelheti a divertikulák szakadási esélyét, ami divertikuláris vérzést okoz.
Mozgáshiány
A fizikai aktivitás hiánya növeli a divertikulitisz kialakulásának kockázatát. A rendszeres testmozgás 25%-kal csökkentheti a betegség kialakulásának kockázatát.
Egyéb egészségügyi állapotok
Tanulmányok azt mutatják, hogy a magas vérnyomás (hipertónia) és az immunhiányos rendellenességek, mint például a vesebetegség, a divertikulitisz nagyobb kockázatával járnak.
Földrajzi tényezők
A divertikulitisz gyakoribb a nyugati országokban, ahol a rostszegény, magas cukortartalmú étrend gyakoribb. A világ azon részein, ahol a rostban gazdag étrend mindennapos, alacsonyabb a divertikulitisz előfordulási aránya.
Összegzés
A divertikulitisz olyan emésztőrendszeri betegség, amely akkor alakul ki, amikor a bélfalak mentén kialakuló kis tasakok – divertikulák – megfertőződnek vagy begyulladnak. Bár a kutatók még nem azonosították a divertikulitisz pontos okát, a tanulmányok szerint genetikai, életmódbeli és környezeti tényezők kombinációja összeadódik.
Szakértői válaszok
Ebben a rovatban válogatást találsz a különböző felületeken beérkező kérdésekre adott válaszaimra. Ezeken keresztül bepillantást kaphatsz a szemléletemről. Bízom benne, hogy a válaszok között találsz a magad számára is hasznosat.
Mindazonáltal kérlek vedd figyelembe, amit mindig hangsúlyozok, hogy ezek a válaszok tájékoztató jellegűek és nem helyettesíthetik a személyes konzultáción adott útmutatásokat!
Árthat-e a magzatnak a terhesség alatti teafogyasztás?
K
Kedves Étrendező, a második trimeszterben vagyok, és hát itt a nyár.. Jó lenne nemcsak vizet inni, és én szeretem a teákat is. Azt olvastam viszont hogy óvatosnak kell legyek a teákkal is. Mi ebben az igazság?
V
Kedves kismama, ez ismét egy olyan téma amiben nem létezik egy darab válasz. Tea néven nagyon sokféle terméket találhatunk a polcokon, fajtáját és minőségét is tekintve. A gyógynövényteák egy egész külön kategória, itt szigorú orvosi/fitoterapeuta tanácsadás szükséges, mert komoly mellékhatásaik lehetnek.
Nem mindegyik előnyös, és néhány, például az orbáncfű, a cickafark, a ginzeng, a zsálya, az ürömfélék és a görögszéna is potenciális kockázatot jelenthet. (A lista korántsem teljes!)
Számos tisztító és karcsúsító tulajdonságai miatt hirdetett tea is elérhető a piacon. Néhányan függőséget is létrehozhatnak. Itt példának hoznám a szennalevelek fogyasztásának lehetséges ártalmas hatásait, amelyek egyes tisztító teák összetevője. Az ilyen teák potenciálisan megzavarhatják a normál bélmozgást. A túlzott fogyasztás hasmenést okozhat, ami kiszáradáshoz, valamint vitamin- és ásványianyag-hiányhoz vezethet.
Ez különösen káros a várandós nőkre, mivel őket és születendő gyermeküket is megfoszthatják az alapvető tápanyagoktól.
A kismamák gyakran szembesülnek étkezési korlátozásokkal. Kerülniük kell a nyers húst, a sushit és a nem pasztőrözött termékeket. Hasonlóképpen kerülni kell bizonyos teákat, például a vitamin-öblítő képességéről ismert Pu-erh fajtát. A legkárosabb azonban a fekete tea citrom hozzáadásával. Ugyanis a tealevél alumíniumot tartalmaz, amelyet az emberi szervezet csak akkor kezd el asszimilálni, ha citromot adunk az italhoz. Egy ilyen kombináció agykárosodáshoz és potenciálisan Alzheimer-kór kialakulásához vezethet. (Sajnos nagyon elterjedt ez a fajta teázási szokás, de most már, hogy tudjuk, változtathatunk ezen.)
Nincs rendszeres székletem, mégis fogyok. Hogyan lehetséges ez?
V
Nincs olyan hogy lüke kérdés! A fogyás gyakran összetett és bonyolult út, így biztos sokan elgondolkoztatok már azon, hogy hová megy a zsír, amikor fogyunk?
A közkeletű tévhitek ellenére a zsír nem tűnik el a semmibe. Valójában a fogyás folyamata a testen belüli biokémiai reakciók lenyűgöző sorozatát foglalja magában. Ha már vsszaállítottuk a test normális emésztési és termogenetikai folyamatait, valamint rendeztük a mikrobiom egyensúlyát, akkor a következő a folyamat:
Ha kevesebb kalóriát eszel, mint amennyit elégetsz, a tested a zsírraktáraihoz fordul energiáért. Ez beindítja a lipolízis nevű folyamatot, ahol a zsírsejtek a véráramba bocsátják tartalmukat, hogy üzemanyagként legyen felhasználva. Ezek a zsírsavak eljutnak a szövetekhez, például az izmokhoz, ahol elégnek, így energia lesz belőlük.
De íme a trükk: a zsír nem tűnik el varázsütésre. Ehelyett vízzé és szén-dioxiddá alakul, amelyet kilélegzünk, vagy az izzadsággal és vizelettel ürítünk ki. Tehát, amikor leadjuk ezeket a plusz kilókat, valójában sokat kilélegzünk belőle!
Amikor diétázol, a szervezeted a zsírraktárába nyúlva energiát keres. A zsírt zsírsavakra és glicerinre bontja, amelyek olyanok, mint a kis energiacsomagok, amelyeket a szervezet saját energiaellátására használ. Ezek a csomagok bekerülnek a véráramba, és a sejtek felszívják őket, hogy mozgásban tartsák.
Edzés vagy mozgás közben a tested felpörgeti a zsírégetést, különösen akkor, ha az izmaid több energiára vágynak. Az izmok zsírsavakat és glükózt ragadnak meg, hogy táplálják az edzést, ami gyorsabbá és intenzívebbé teszi a zsírlebontási folyamatot, mint a fogyókúra egyedül.
A zsírvesztés mintázata személyenként változik, és olyan tényezők befolyásolják, mint a genetika, a hormonszintek, a mikrobiom állapota és az általános életmód. Egy általános tendencia azonban az, hogy a zsír általában azokról a területekről veszít el, ahol a legkönnyebben elérhető, ami gyakran a végtagokat és az arcot jelenti. Így az olyan területeken, mint az arc, a karok és a lábak, a kezdeti zsírvesztés a középső rész előtt vagy más olyan területeken jelentkezhet, ahol a zsír makacsabb. Nincs azonban rögzített szabály, és az egyéni tapasztalatok eltérőek lehetnek
Szabad-e szednem Metformint terhesség alatt?
K Kedves Zsuzsa, IR és PCOS, most tervezzük a babát. Eddig Metformint szedtem, napi 2×500 at és nagyon jól vagyok vele. De azt hallottam hogy terhesség alatt nem lehet??
V
Kedves Kérdező, elöljáróban szeretném leszögezni, hogy a gyógyszerek szedése, annak abbahagyása vagy a dózis változtatása semmilyen módon nem az én feladatom, ez teljesen kompeteciahatáron kívül van. Ezért erre tőlem ilyen választ nem tudsz kapni. Viszont mivel engem is érint a Metforminra vonatkozó információ, figyelemmel követem a híreket. Szakgyógyszerészi fórumon kaptuk ezeket az adatokat:
A metformin terhesség alatti szedése olyan biztonságos, mint az inzulin alkalmazása. Elvégezték az eddigi leghosszabb tanulmányt, amelyben a metformint szedő kismamák gyermekeit legalább 11 évig követték.
A metformin biztonságosan használható terhesség alatt a cukorbetegség kezelésére, és a szülés után legalább 11 évig nem okoz hosszú távú káros hatásokat a született gyermekekre és az anyákra – derült ki az Endokrin Társaság bostoni éves találkozóján, az ENDO 2024-en vasárnap bemutatott kutatásból. Ez az első olyan tanulmány, amely a metformin terhesség alatti használatának hosszabb távú hatásait vizsgálja.
„A metformint már évtizedek óta széles körben alkalmazzák a terhesség alatti megemelkedett vércukorszint kezelésére. Ez az egyetlen vércukorszint-csökkentő orális gyógyszer, amelyet terhesség alatti használatra engedélyeztek.” – mondta Deep Dutta, M.D., D.M., a CEDAR Superspeciality Healthcare endokrinológiai igazgatója.
A kutatók arra hivatkoztak, hogy az elemzésük során megállapított legtöbb tanulmányban csak nagyjából öt évvel a szülés után állnak rendelkezésre adatok. Arra törekedtek, hogy a korábban publikált adatokon túlmenően megértsék a cukorbeteg anyákra és gyermekeikre gyakorolt hosszabb távú hatásokat.
Szakirodalmi áttekintésükben a kutatók 10 117 gyermek-anya pár adatait elemezték hét különböző vizsgálati csoportból. Végül arra a következtetésre jutottak, hogy a metformin terhesség alatti szedése ugyanolyan biztonságos, mint az inzulin alkalmazása a vércukorszint csökkentésére a terhesség alatt. A terhesség alatt metformint szedő anyák elhízása és cukorbetegsége szintén hasonló volt a szülés utáni 11 éves követési időszakban.
Dutta elmondta, hogy az elhízás, a cukorbetegség vagy a motoros fejlődési problémák aránya ebben a két gyermekcsoportban szintén hasonló volt a szülés után 11 évig.
Van egy fontos kérdésed?
Hadd válaszoljak rá!
Az itt beküldött kérdésekre lelkiismeretesen, a legjobb tudásom szerint válaszolok. Ezzel együtt a válaszaim iránymutatásnak tekintendők, nem pedig szakvéleménynek, és nem helyettesítik a személyes konzultáció alapján összeállított étrendet, vagy ajánlást.
